A zeneszerző pályája során már a kezdetektől azon munkálkodott, hogy elődei nyomdokain haladva Liszt, Bartók, Kodály útját követve zenében egyesítse a magyar hagyományokból származó zenei elemeket a legújabb zeneszerzési technikákkal, hangkutatási eredményekkel, és a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel. Az öt évvel ezelőtt kiadott első rész után ezen az albumon meghallgathatjuk – egyebek mellett – a Boldogság-szonátát, amelyet a művész 2017-ben komponált. Liszt h-moll szonátája (19. századi) és Bartók szonátája (20. századi) után megérett ugyanis benne az elhatározás, hogy megírja a 21. század magyar szonátáját. Amikor elkészült, azt a zongoristának ajánlotta. De az albumon találjuk a Dalok szöveg nélkül című zongoradarabot, amely sorozat alapjául a Gyurkovics Tibor verseire komponált Fecske-dalok nevű dalciklusa szolgált. Vagy a Nimfák táncát, amely könnyed, légies táncjáték és hajlékonysága a nimfák kecses mozdulatait sugallja. De kiemelhetjük az albumról a Felhangok II. darabot is, amely a Felhangok című zongoradarab alapján készült, és amelynek alapötlete az: hogy a megütött zongorahangok a némán letartott hangok húrjait a közös felhangok megszólaltatására kényszerítik a rezonancia-elv alapján.
A lemezt a Zeneműkiadó Koncert 1234 Kft. adta ki. A felvételek a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, a Berlini Technikai Egyetem elektroakusztikus stúdiójában és a MOM Kulturális Központban készültek. Zenei rendező Alpár Tibor, hangmérnök Lukács Miklós.
A művek előadása során a zeneszerző Balázs Jánosban kitűnő társra talált. A zongoraművész fiatalos lendülete kiemelkedő technikai kvalitással és mély zenei megértéssel párosul. Balázs Jánost a közös munkáról kérdeztük.
 

– Hogyan és milyen körülmények között találkozott először a zeneszerzővel?

– A zeneakadémiai éveim alatt volt szerencsém több éven keresztül hallgatni a zeneelmélet óráit, majd ezt követően ismerkedtem meg a mester zeneműveivel és az első pillanatban éreztem, hogy ez a fajta művészeti szemlélet, és érzelemvilág nagyon közel áll hozzám. Hamar elkezdtem tanulni Dubrovay László iránymutatásával a zongoradarabjait, és ez által mély emberi kapcsolat is kialakult közöttünk.

– 2015-ben jelent meg az album első része. Össze lehet hasonlítani a kettőt? Mire hívná fel a figyelmet az első illetve a második hallgatásánál?

– Azt hiszem mindkét album mögött óriási munka állt, szeretet és öröm, amely minden egyes hangban benne rejlik. Amikor elkészült az első lemez, reménykedtem benne, hogy Dubrovay tanár úr meglep majd engem újabb remekművekkel. Nem is telt el sok idő, megírta számomra monumentális zongoraszonátáját, amelyet 30. születésnapi koncertemen mutattam be Budapesten. Ez a szonáta is rákerült az összkiadás második lemezére, amely óriási öröm számomra, hiszen a szerző nekem dedikálta.

– Nagyon fontos, hogy a zeneszerző ne csak komponáljon, hanem el is játsszák a komponált darabjait. Ebben segíthet ez a CD?

– Egy olyan CD-felvétel, amelyet egy zeneszerző műveivel rögzít egy előadóművész úgy, hogy a szerző instruálja, az, azt hiszem, hogy a legnagyobb ajándék a jövő generáció számára, hiszen hiteles interpretációt és irányokat jelöl ki azoknak, akik a jövőben szeretnék megtanulni ezeket a darabokat. Megtisztelő, hogy Dubrovay zongoraműveinek én lehetek az interpretátora.

– Milyen a munkamegosztás Önök között?

– Nagyon bensőséges, minőségorientált. Ahogy a mester, úgy én sem elégszem meg az elég jóval, mindig a legmagasabb minőségre kell törekedni és szolgálni a tehetséget. Ez az, ami minket minden egyes pillanatban, amikor együtt dolgozunk, motivál és agitál.

– Dubrovay László néhány éve egy új szoftverprogramot használ komponálás közben. Ez milyen hatással van az Ön játékára?

– Az elektronika fejlődése sok mindent könnyebbé tesz, így érdemes ezeket kihasználni. De a zenének mindig a lélek legmélyebb zugaiból kell megszületni, amelyhez szerintem bármilyen technika és gép által vezérelt rendszer sosem fog felnőni.

– Milyen érzés, hogy a mester ezeket a darabokat személyesen Önnek írta?

– Azt hiszem az az érzelemgazdagság, melódiaáradat, harmóniavilág és esztétika, amely Dubrovay műveit átölelik, minden egyes pillanatban örömöt adnak számomra. Azok a darabok, amelyeket a szerző kifejezetten nekem komponált minden tekintetben az én lelkivilágomat és gondolataimat tükrözik.

– Hogy folyik a munka, mikor kap egy darabot a zeneszerzőtől? Mennyi ideig tart és hogy lát neki a munkának?

– Szinte azonnal, már a kéziratból. Mindig nagyon izgatottan várom a szerző új műveit, amelynek megtanulásához igen sok idő és magas felkészültség szükséges, hiszen mind technikai, mind pedig zenei mondanivalójában igen magas nívójú darabokról van szó.

– Néhány hete Dubrovay László, az MMA tagja kapta a köztestület 2020-as Nagydíját. Ön hogyan értékelné ezt? Úgy is, mint mesterét és úgy is, mint barátját?

– Nagyon boldog voltam, amikor meghallottam a hírt. Az ő nagyságát mutatja, hogy a díj átvételénél köszönetet mondott azon előadóknak, akik az elmúlt évtizedben hittel, szeretettel és odaadással adták elő műveit. Jóleső érzés, hogy én is ezek közé tartozhatom.