A nyitás alkalmából nemcsak az aktuális kiállításokat járhatják körbe személyesen az érdeklődők, a szervezők különleges ünnepi programokkal is készülnek: a 10 órai nyitástól 18 óráig a Műcsarnok első teraszán felállított mozgó fényképészeti stúdió és labor a XIX. századi fotográfia kézműves eljárásaiba enged bepillantást. A workshop résztvevői aktívan részt vehetnek a fényképezés folyamatában. A kép megkomponálásától kezdve, a nagy méretű síkfilm kidolgozásán keresztül a pozitív kép előállításáig tartó folyamatban Laczkó Péter fotográfus segíti az érdeklődőket.
Délután 15 órától a szintén 125. születésnapját ünneplő Vígszínház művészei, Hegyi Barbara és Ertl Zsombor, 17 órától Tar Renáta és Fesztbaum Béla olvasnak fel korhű ruhákban a Műcsarnokhoz kapcsolódó ritkán hallott történeteket, dokumentumokat. A 15 óra körül érkezők megkóstolhatják a Műcsarnok születésnapi tortáját. A várakozókat, megpihenni vágyókat a lépcsőkön 125 meglepetés párnával várják, amelyekhez egy nyereményjáték is kapcsolódik.
Csak ezen a napon, május 4-én minden aktuális kiállítás 125 forintos jubileumi jeggyel látogatható, valamint hét aktuális és közelmúltbéli belépőjegyes online program ingyenesen tekinthető meg a Műcsarnok Facebook- és YouTube-csatornáján. Három aktuális kiállítás – a Hét év – 150 kiállítás, a Kik vagyunk és A fény képei című tárlat reprezentatív katalógusa együttesen 12 500 forintért vásárolható meg az Art Boxban, a Műcsarnok könyves- és ajándékboltjában.
A programokon védettségi igazolvány bemutatása kötelező.
Az aktuális kiállítások:

A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. A millenniumnak köszönhetően sok, még ma is fennálló köz-, és reprezentatív épületet készült el. Ilyen például az Országház kupolacsarnoka, a régi Néprajzi Múzeum épülete, azaz a Kúria, az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház épülete, és a milleniumi kiállítás képzőművészeti csoportjának központi épülete, a városligeti új Műcsarnok is. A Műcsarnok környéke az építkezés elkezdésekor bozótos, fás terület volt, így a tervezéskor semmihez nem kellett alkalmazkodnia, így épülhetett fel Alpár Ignác és Schickedanz Albert tervei alapján az új épület. Az új Műcsarnok első kiállításán a katalógus szerint 267 művész 1353 műve került bemutatásra. A művészekre volt bízva, hogy mely alkotásukat küldik be, amelyek célja természetesen a reprezentáció volt, de néhányat meg is lehetett vásárolni. Ezt segítették elő az esztétikusan, enteriőrként berendezett kiállítóterek: tizenhat teremből háromban építészeti tervrajzokat, egyben szobrokat, kettőben grafikai munkákat, tízben pedig festményeket mutattak be. A millenniumi kiállítás képzőművészeti részével foglalkozó szakirodalom kiemeli, hogy a Műcsarnok 1896-os, első kiállításának a kiállított képek változatosságán túl más érdeme is volt. A kiállított képek ráirányították a látogatóközönség figyelmét a képzőművészet fontosságára és a képnézés örömére, a műalkotás, mint esztétikai látvány élményszerű befogadására, melyre a Műcsarnok a mai napig lehetőséget nyújt. Ahogy Keserü Katalin művészettörténész – az intézmény korábbi igazgatója – egy helyütt megfogalmazta: a Műcsarnok „a látás nyilvános helyévé" vált.