Pentatónia – Magyar ruhák tárlata
Egy hónapon át, június 13. és július 14. között 25 tervező 50 öltözékét mutatják be a milánói divatnegyed szívében lévő történeti múzeumban, a Palazzo Morandóban. A kiállítás címe Pentatónia; olyan ruhákkal szerepelnek a tervezők, amelyek a magyar viseletkultúra hagyományaiban gyökereznek, onnan merítik formai vagy díszítménybeli inspirációikat.
Öt attraktív öltözék a palota belső udvarán, három méter magas plexipiramisokban lesz látható, a többi a palota első emeletének tizenkét termében.
A kiállítók között szerepel Sárváry Katalin, Bein Klára, Göbölyös Márta, Madarász Kathy Margit, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közül pedig Mészáros Éva és Katona Szabó Erzsébet. A fiatalok közül bemutatkozik Molnár Madarász Melinda, Marosi Krisztina, Pazicski Miklós, Pallai Bernadett, illetve a Gombold újrá!-ban szerepelt Csegöldi Erika és Kárpáti Judit.
A kiállítást június 13-án délelőtt 11.00-kor Marina Messina igazgató és Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnökének köszöntője után dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára nyitja meg. Június 25-én este 8 órától a Palazzo Isimbardi, Milánó tartományi központja belső udvara lesz a Pentatónia című divatbemutató színhelye, ahol további hetven öltözéket mutatnak be a Magyar Állami Operaház balettművészeinek közreműködésével. A bemutató a divathét egyik eseménye, a rendezvény védnöke Mario Boselli, az Olasz Divatkamara elnöke.
A rendezvény plakátja a képre kattintva nagyítható.
A magyar kortárs öltözéktervezők gondolati kiindulópontját annak a szellemi örökségnek, hagyománynak folytatása, átvétele és átadása adja, amelyet Bartók Béla és Kodály Zoltán teremtett meg, akik műveikben megjelenítették a „tiszta forrás" nyelvezetét és kincsestárát. Felfedezték, műveikben alkalmazták a pentatón egész hangokra épülő, zenei eredőt.
Erre a példára építve – rokonítva ezt a gondolkodásmódot – alakult ki a magyar kortárs ruhatervezésben egy olyan felfogás és megjelenítési mód, amely az autentikus népi öltözékben meglévő hagyományos motívum- és formakincsből merítve teremt egyedi hangvételű, kortárs öltözékeket. Bizonyítva, hogy századunk iparművészetének ez a területe is képes a nemzeti tárház motívum és formakincsének huszonegyedik századi alkalmazására – példát adva a népviselet adaptálásának lehetőségére a kortárs öltözékben, annak világszínvonalú megjelenítésére és megismertetésére. Mindezt századunk nyelvén és eszköztárával, bemutatva az újrafelfedezés örömét, ennek az autentikus formavilágnak tiszta kezelését, felhasználását, jelentős hangsúlyt adva a nemzeti karakter érvényesítésére, erősítvén a sokszínűségen alapuló, európai kultúrához tartozásunk evidenciáját.
A kiállítók között szerepel Sárváry Katalin, Bein Klára, Göbölyös Márta, Madarász Kathy Margit, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közül pedig Mészáros Éva és Katona Szabó Erzsébet. A fiatalok közül bemutatkozik Molnár Madarász Melinda, Marosi Krisztina, Pazicski Miklós, Pallai Bernadett, illetve a Gombold újrá!-ban szerepelt Csegöldi Erika és Kárpáti Judit.
A kiállítást június 13-án délelőtt 11.00-kor Marina Messina igazgató és Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnökének köszöntője után dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára nyitja meg. Június 25-én este 8 órától a Palazzo Isimbardi, Milánó tartományi központja belső udvara lesz a Pentatónia című divatbemutató színhelye, ahol további hetven öltözéket mutatnak be a Magyar Állami Operaház balettművészeinek közreműködésével. A bemutató a divathét egyik eseménye, a rendezvény védnöke Mario Boselli, az Olasz Divatkamara elnöke.
A rendezvény plakátja a képre kattintva nagyítható.
* * *
„Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra nem szerzi meg magának." – Kodály ZoltánA magyar kortárs öltözéktervezők gondolati kiindulópontját annak a szellemi örökségnek, hagyománynak folytatása, átvétele és átadása adja, amelyet Bartók Béla és Kodály Zoltán teremtett meg, akik műveikben megjelenítették a „tiszta forrás" nyelvezetét és kincsestárát. Felfedezték, műveikben alkalmazták a pentatón egész hangokra épülő, zenei eredőt.
Erre a példára építve – rokonítva ezt a gondolkodásmódot – alakult ki a magyar kortárs ruhatervezésben egy olyan felfogás és megjelenítési mód, amely az autentikus népi öltözékben meglévő hagyományos motívum- és formakincsből merítve teremt egyedi hangvételű, kortárs öltözékeket. Bizonyítva, hogy századunk iparművészetének ez a területe is képes a nemzeti tárház motívum és formakincsének huszonegyedik századi alkalmazására – példát adva a népviselet adaptálásának lehetőségére a kortárs öltözékben, annak világszínvonalú megjelenítésére és megismertetésére. Mindezt századunk nyelvén és eszköztárával, bemutatva az újrafelfedezés örömét, ennek az autentikus formavilágnak tiszta kezelését, felhasználását, jelentős hangsúlyt adva a nemzeti karakter érvényesítésére, erősítvén a sokszínűségen alapuló, európai kultúrához tartozásunk evidenciáját.
Simonffy Márta
elnök
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
elnök
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
