Interjú Kárpáti Tamással
A Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, Érdemes Művész 2013-ban Kiváló Művész-díjban részesült. Pályakezdéséről, az évek során kiforrott stílusának gyökereiről és alkotói módszeréről mesél portréfilmünkben.
Kárpáti Tamás 1969 és 1974 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, tanárai Barcsay Jenő és Sarkantyú Simon voltak. 1974 óta szerepel kiállításokon sejtelmes hangulatú, régies technikával, meleg tónusokkal, – néhány kivételtől eltekintve – lazúrosan festett, kisméretű munkáival. Mitológiai és bibliai témájú képeket fest. Időtlenséget, általános emberi tartalmakat, erkölcsi értékeket kifejező, figurális művein a kissé groteszk alakok emberek, angyalok, mitológiai és bibliai szereplők. Pályája kezdetén, rokokós hangulatú képein alakjai alig váltak el az ábrázolt idillikus táji környezettől. A nyolcvanas évek elején született képeken (Példázatok) Krisztusra emlékeztető figura jelent meg, majd középkori és reneszánsz motívumok tűntek föl festményein. Az évtized végére komponálási módja megváltozott, tematikája kibővült. A kilencvenes években készült képeken az alakok körül szinte nincs tér, a drámai hatású jelenetek megmozgatják a korábbi statikus kompozíciókat. A sötét, vörösesbarna, aranybarna tónus mellett szürke-fekete árnyalatokkal festett, vallásos szimbolikájú, csendéletszerű, koponyákat, hal- és madártetemeket ábrázoló képeket alkot.
