Elismerő oklevél
A Film- és Fotóművészeti Tagozat elismerő oklevele a Magyar Művészeti Akadémia által alapított elismerés, az egyes művészeti területeken végzett kiemelkedő, illetve tartósan magas színvonalú tevékenységért adományozható, az elnök, az elnökség vagy a tagozat döntése alapján. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata 2024-ben elismerő oklevelet adományoz Tímár Péter filmrendező részére, kimagasló filmrendezői és operatőri tevékenysége, életműve elismeréseként.
Tímár Péter karrierjét trükkfilmesként, kísérleti filmek készítőjeként kezdte, majd ezzel a sajátos szemlélettel készítette a '80-as és '90-es évek mára közismert vígjátékait. Az Egészséges erotika, a Csapd le csacsi!, majd a Kádár-korszaki nosztalgiát önkéntelenül bedurrantó Csinibaba talán a legismertebb filmjei. Filmjei kultfilmek a XX. század vége és az ezredforduló alapműveinek tekinthetők, amelyeknek rendezője, forgatókönyvírója, operatőre, vágója egy személyben. Tímár Péter mára a filmszakma igazi legendája.


Zsigmond Dezső filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője a díj átadásakor méltatásában kiemelte: „…kedves Tímár Péter, (…) életműved lényegéről beszélünk. A barlang olaszul ugyanis „grotta", ebből származik a groteszk szó, a groteszk, ami filmjeid javát élteti, és összetéveszthetetlenül eredetivé teszi. Ezeknek a közönségbarát filmvígjátékoknak – akárcsak a barlangoknak – mélységük van, s a közönség széles rétege a mélységet – minden híresztelés ellenére – igenis szereti. Esetedben nem is tudok mit kezdeni olyan kifejezésekkel, amivel néha illetnek, hogy populáris. Ezt Tímár Péter filmjeit tekintve csak úgy lehet lefordítani, hogy érdekes, átélhető, szerethető, nevetésre-sírásra késztető."


Beszédében elmondta: „Így foglalnám életművedet egy mondatba: Tímár Péternek a magyar kisemberek világát ábrázoló, fájdalmasan groteszk, érzékeny és katartikus filmvígjátékai kísérletező formanyelvükkel a legszélesebb közönséget szólították meg.
És ami talán a legfontosabb: a szerethetőség és a szeretet, amelyek legjobb alkotásaidat lengik át és teszik átélhetővé sok-sok ember számára.
Zsigmond Dezső kiemelte továbbá: „A népesség, a magyarság javarészét alkotó egyszerű emberekről beszélek, akik ismerik, értik és szeretik filmjeidet, akik közül Te is jöttél, s akik önmagukat, rokonaikat, ismerőseiket látják filmjeid tükrében, ezért tudnak azonosulni velük."
 
Tímár Péter a díj átvételekor elmondta: „Ahhoz képest, hogy nem is akartam filmrendező lenni, ez fantasztikus karrier. Szerettem a filmet, szerettem vele kísérletezni, érdekelt, mint matéria. De az, hogy ennek lelke is van, az nem foglalkoztatott, csak, mint felfedezendő, felfedezendő világmű. És aztán elvégeztem a kameraman szakot, és nagyon szerettem volna egy filmet fényképezni. Akkor jóban voltam a Bacsó Péterrel, és mondtam, hogy írok egy forgatókönyvet, amit odaadok neki, hogy rendezze meg, de csak akkor, ha én fényképezhetem. Ez volt az Egészséges erotika. Bacsó nem tudta, hogy miért adom oda. Azt hitte, hogy azért, mert meg akarom csinálni. És aztán elolvasta, és azonnal hivatott a titkárnőjével, hogy mikor akarom forgatni. Így lettem rendező. És ez azért fontos, mert amikor később tanítottam különböző iskolákban, mindig emlékeztetem a tanítványaimat az első órán, hogy ne magukat találják ki, hanem hagyják, hogy a közönség találja ki őket. Tehát ne erőltessünk valamit, ami lehet, hogy nem jó, nem nekünk van kiszabva, hanem vegyük észre, hogy mi van nekünk kiszabva. És ez nagyon fontos, hogy az alázat milyen szinten van meg az emberben." A díjról elmondta, hálásan köszöni azoknak, akik rá gondoltak, az akadémiának és a közönségnek, kiemelte: „…nagyon fontos, hogy az ember alázattal viseltessen (sorsa iránt), nem pedig elvárásokkal."


Életút elismerés
A Magyar Művészeti Akadémia azzal a céllal alapította az életút-díjat, hogy elismerje az egyes művészi területeken kiemelkedőt alkotó, érdemesült művészek munkáját és kifejezze megbecsülését. Ezzel az életútdíjjal vált teljessé az MMA 2018-ban indított, egész életpályát lefedő támogatási rendszere. Életút-díjban évente legfeljebb tizennyolc személy részesíthető, akik betöltötték a 65. életévüket. Az MMA elnöksége, a Film- és Fotóművészeti Tagozat javaslata alapján az MMA életút-díjának egyikét Szilágyi Andor írónak, forgatókönyvírónak, rendezőnek ítélte oda.


Zsigmond Dezső, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője a díj átadásakor így méltatta a díjazottat: „Szilágyi Andor egy olyan kiváló, sokoldalú filmes alkotó, aki filmrendezőként, forgatókönyvíróként, valamint producerként is jelentős életművel bír, ugyancsak nem elhanyagolgató színházművészeti és írói munkássága is. S bár lassan hetvenedik életévéhez közeledik, eddig semmiféle hazai díjban, megbecsülésben nem részesült, ezért kifejezetten hiánypótló a tagozatunk által adományozott elismerés."
Hangsúlyozta: „Szilágyi Andor sokszor minimális költségvetésű filmjeire az egységesen magad színvonala jellemző. A mai filmes világban példaértékű, hogy hogyan lehet kevés pénzből olyan történelmi filmeket, sorozatokat készíteni, amelyek erősek, hitelesek és magukkal ragadják a nézőt."
 
Szilágyi Andor a díj átvételekor elmondta: „Ahogy én látom, lehet, hogy rólam is ezt mondanák: nincs meg az alázatunk a film iránt, nincs meg az alázatunkkal az előttünk járó nemzedékek iránt. Nem figyelünk oda, azt hisszük, hogy velünk kezdődik minden. Ez manapság most elég divatos más területeken is, tehát az időszámítást is az én születésemmel kezdik. Nem így van, előttünk járó nemzedékek vannak. Mindenképpen föl kellene dolgozni és használni kellene azokat az eredményeket, amiket ők elértek."


A Magyar Művészeti Akadémia elnöksége – a Film- és Fotóművészeti Tagozat javaslata alapján – szintén életút-díjban részesítette Schelb Gyula hangmérnököt.
Buglya Sándor filmrendező, az MMA elnökségének tagja az elismerés átadásakor a következőket mondta: „Különleges helyzet az, amikor hangmérnöknek lehet díjat adni, ugyanis mi rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, mindig úgy gondoljuk, hogy csak minket lehet ünnepelni és díjazni, és csak szakmai díjakat szoktak a hangmérnököknek adni, akik pedig a leginkább alkotó munkatársaink. Igaz, a fővilágosító is az, és sokan mások, a vágó is az, de ahogy Tímár Péternél láttuk azt, hogy az egyszemélyes alkotói akarat, az, hogy összpontosul, például a rendezőben – magam is ilyen egyszemélyes stáb szoktam lenni –, de a hangmérnök az annyira szükséges alkotótárs, hogy nélküle nem működik a film, mióta nem néma." Kiemelte, hogy minden részét kipróbálta a szakmának, dolgozott például Oscar-díjra jelölt filmben, a Jób lázadásában is.


Schelb Gyula a díj átvételekor elmondta: hitvallásnak érzi, hogy a szakmája olyan, hogy akkor jó, ha a filmben senki a világon tudomást nem vesz róla. „Akkor miért csináljuk? Azért csináljuk, mert sok olyan dolgot tehetünk a filmbe, ami esetleg nincs benne, nem lenne benne."


A Pesti Vigadóban rendezett díjátadón az akadémia képviselői és a díjazottak mellett családtagok és a filmszakma prominens képviselői is megjelentek.