A Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban március 9-én pénteken 11.00 órától Gaál József képzőművész METAARCHAIZMUS címmel tartotta meg székfoglaló előadását. Az MMA, valamint a képzőművészeti szakma képviselőiből, pályatársakból és barátokból álló hallgatóságot dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkárának jelenlétében levezető elnökeként Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte. Szeifert Judit művészettörténész laudációjában kiemelte: Gaál József sokrétű, műfajokat átható művészete absztrakciós módszerekben gazdag. Stilizáltnak tűnő ábrázolásai árnyalt jellemrajzok, műveinek előadásmódja, alkalmazott képi eszközei általában groteszkek, de minden festményét, grafikáját és plasztikáját a valósággal való szembenézés, a dolgok mélyére hatoló kereső attitűd motiválja. Alkotásai pontos definícióját adják a groteszk realizmus ('grotreál') fogalmának, s egyben kísérletet tesznek a realista és absztrakt ellentétén alapuló, bipoláris művészetfelfogás felszámolására. Szeifert Judit Gaál József művészetének másik fontos vonására, a múlttal való intenzív kapcsolatra is rámutatott. A művészettörténész kiemelte: „Gaál József a keresés, az emlékezet és a teremtés határmezsgyéjén, mindig ugyanazt az arcot kutatva, más és más maszkokra lel, s általuk a különböző technikákat (grafika, olaj-, akril- és akvarellfestészet), valamint műfajokat (táblakép, plasztika) átívelő eszközt talál. Az örök átváltozásban rejlő állandóság metaforájaként választott maszk eszköz a művészet valódi szerepének betöltéséhez. Gaál József saját maga vizsgálata és önelemzése által, a maszkok révén kilépve a személyes burokból kutatja és mutatja meg művészetével az általánost, az egyetemest, az örökérvényűt." Gaál József előadásának bevezetésében megosztotta a hallgatósággal az akadémiai székfoglalóra történt felkészülés során tapasztalt felismeréseit. Elmondása szerint a képzőművész, ha ír, legjobb, ha minden olyan külsőséget nélkülöz, amelyek miatt gondolatait a művészetelmélet tudományosságához kapcsolják. A metaarchaizmus – meghatározása szerint – inkább egy metafora, amely újra és újra megjelent, visszatért az akadémikus szakmai kérdésekre nyújtott lehetséges válaszai között. Saját maga számára is megfejthetetlen cselekedetei magyarázataként, önfeltárásként kezdett írni és egy úgynevezett „cédulanapló" lapjaiból szerkesztette előadását. Magyarázata szerint nem egy újabb elméleti konstrukció felépítése volt a célja, de „saját út" meghatározása egyben helykeresés, törekvés arra, hogy a változások ellenére kijelöljön egy ideát. Gaál József a metaarchaizmus hipotézisének megfogalmazásán, az archaizmus romantikájának kifejtésén keresztül szót ejtett a primitivizmus kanonizálódásáról és a dekonstrukció, mint „új univerzalizmus" jelentőségéről is. Konklúziója szerint a tudományos világképpel nem vitatkozni akaró új, esztétikai-morális alapot szükséges érvényessé tenni az alkotó cselekvéshez és vissza kell találni az irracionálisnak tűnő konstrukció helyett az érzéki, testi valóság szférájába.

Gaál József (Tahitótfalu, 1960. április 30.) Magyar Képzőművészeti Főiskola Herman Lipót Alapítványának díja, XIII. Országos Grafikai Biennálé Kondor Béla Emlékérme, Derkovits-ösztöndíj,  Kassák emlékkiállítás, Salgótarján – Nógrád Megye Fődíja, Kassák-ösztöndíj,   XV. Országos Grafikai Biennále – Művelődési Minisztérium Fődíja, Barcsay Alapítvány díja, Munkácsy Mihály-díj, XVI. Országos Grafikai Biennálé nagydíja, Neufeld Anna Emlékdíj, VII. Országos Rajzbiennálén Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata díja, a Salgótarjáni Rajzbiennálé Csohány Kálmán-díja, Kurucz D. István Alapítvány díja, Magyar Illusztrátorok Társaságának díja, Palládium díj, Supka Magdolna-díj, Műút folyóirat Képzőművészeti nívódíja, Csongrád Megyei Önkormányzat díja – 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai plakett – 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat        1986-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán, művészeti rajz, szerkesztő- és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Mesterei Kocsis Imre, Raszler Károly és Rozanits Tibor voltak. A salgótarjáni és a makói művésztelepeken alkotott, főiskolás kora óta rendszeresen kiállítja műveit. 1993 óta oktat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Expresszív, feszültséggel teli, mitikus atmoszférájú, nyers színekkel festett alkotásain többnyire groteszk, deformált, a testrészeket torzítóan hangsúlyozó keverék, de mindig antropomorf lényeket, emberállatokat, tárgyembereket ábrázol – emblematikus tömörséggel. Gaál József a festészet mellett grafikával, szobrászattal és írással is foglalkozik: szépirodalmi és művészetkritikai jellegű munkákat publikál.