In memoriam Fekete György

Emlékülés Fekete György halálának ötödik évfordulója alkalmából
 
A Pesti Vigadóban rendezte meg április 14-én a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött megemlékezését a 2020. április 15-én elhunyt Fekete Györgyről, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tiszteletbeli elnökéről, néhai nemzet művészéről. A rendezvényen köszöntőt Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója és Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke mondott.
Dr. Almássy Kornél, a szervező MÉD MDK igazgatója köszöntőjében felidézte Fekete György „az iparművészet, közelebbről a belsőépítész szakma ügyéért bármikor kész volt kiállni, vitázni kollégákkal vagy politikusokkal." Hozzáfűzte az MMA néhai elnöke szívügyének tekintette a Központ új épületét, amely már elfogadott építési engedéllyel bír, így „örömmel jelenthetem Önök előtt állva, neki is, hogy már közvetlenül a megvalósítás küszöbén állunk".

 
Az emlékülés résztvevői ezt követően megismerhették Fekete György életpályáját Dvorszky Hedvig művészettörténész, az MMA rendes tagja előadásában. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Dvorszky Hedvig mellett Feledy Balázs művészettörténész; Sára Ernő tervezőgrafikus, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának vezetője és Szenes István belsőépítész, az MMA rendes tagja vett részt. A moderátor Juhász Judit, az MMA szóvivője volt. A rendezvény során lehetőség volt megtekinteni Fekete György terveit, valamint a családjának köszönhetően díjait, kitüntetéseit is.

 

Turi Attila köszöntő beszéde
 
Kedves Akadémikustársaim! Tisztelt Főtitkár Úr, Igazgató Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékezők!
 
Ma olyan alkalomból köszöntöm Önöket, amely személyesebb Akadémiánk számára, mint más megemlékezések. Ma Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia, mint alkotmányos köztestület első elnökének, későbbi tiszteletbeli elnökének emléke előtt hajtunk főt, akinek munkássága megkerülhetetlen közösségünk életében. Tevékenysége és tettrekészsége olyan iránytű, olyan szellemi és erkölcsi igazodási pont, amelyet mindig érdemes szem előtt tartanunk.
 
Fekete elnök úr egy tíz évvel ezelőtti beszélgetésben arra utalt, hogy …a Művészeti Akadémiának nem a kitalálása, hanem a realizálása kötődik hozzá. A kitalálása Makovecz Imréhez és Kováts Flóriánhoz köthető… Nem véletlen, hogy ma itt, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadó Makovecz termében, Akadémiánk alapító és örökös tiszteleti elnökének mellszobra mellett, Kováts Flórián alapító és örökös tiszteleti főtitkárunk emléktáblájával szemben állok Önök előtt. A köztestületi formában működő Akadémia életében már Fekete György volt az, aki tovább vitte a lélek- és nemzet emelő eszmét a mindennapok viharos pillanataiban, aki szilárdan állt a kormányrúdnál.
 
1995 óta volt a társadalmi szervezetként működő Magyar Művészeti Akadémia tagja, rendszeresen részt vett a szerda esti Kecske utcai találkozásokon és az egyesület rendezvényein. Ismerte az alapítók termékeny gondolatait és jelentős közigazgatási tapasztalattal bírt, így a közösség bizalmából rá hárult az az embert próbáló feladat, hogy a köztestületté válás idején a szervezet vezetője legyen, amelyet a rá jellemző elszántsággal és határozottsággal hajtott végre. Az Akadémia Andrássy úti irodaházának átadásakor, 2018 augusztusában elhangzott beszédében impozáns listát készített, amely jól mutatta a köztestületté vált Akadémiánk élén töltött elnökségének eredményeit. Büszkén említhette meg a Pesti Vigadót, a Műcsarnokot, a Budakeszi úti Hild-villában működő Kutatóintézetet, az MMA Kiadót, a Magyar Művészet című folyóiratot és a nemzeti szalonok rendszerét. Beszámolhatott a nem akadémikus köztestületi tagsági jogviszony létrejöttéről, a kivételes művészeti életutak iránti tisztelet kifejezéseképpen megvalósult művészjáradék intézményéről, valamint a fiatalabbak részére bevezetett hároméves művészeti ösztöndíjról.
Nem szabad elfelejtenünk a Nemzet Művésze díj alapítását sem, amely a legkiemelkedőbb művészeti teljesítmények megbecsülését jelenti. Napjainkban egyik utolsó álma, szívügye is elérhető közelségbe került – a kulturális térként, összművészeti intézményként és építészeti központként egyaránt definiálható – Művészliget megvalósítása révén.
 
Ma, amikor Fekete Györgyre emlékezünk halálának 5. évfordulója alkalmából, tisztelettel, szeretettel és hálával gondolhatunk rá. Hálásak vagyunk az emberi példamutatásán kívül azért is, amit tett és amiért részt vett Akadémiánk felépítésében, és ahogy írta: „realizálásában". Vigyük magunkkal 2018-ban papírra vetett Üzenetét: „üzenem mindazoknak, akik mai örömömben együtt osztoznak velem, hogy igazi áldás volt egy történelmi időben élnünk, s együtt vállalni megtisztelő szerepet a művészet istenáldotta varázslatában."
 
Kedves Mester, Tisztelt Fekete Elnök Úr!
Te tudtad és gyakoroltad az alkotóművészet és a szociális művészet, a közösségépítés legfontosabb eszközét: az arányosságot. Azt a belső érzékszervet, melynek minden nap, minden helyzetben élő szabályai vannak, hogy éltessük közösségünket, a Magyar Művészeti Akadémia többrétegű -az akadémikusoktól a köztestületi tagokon, ösztöndíjasainkon keresztül a regionális kapcsolatokig tartó- fénylő, vitézlő, elegáns hálózatát.  Köszönöm, hogy a kizárólagosságok elkerülését tanulhattam Tőled, s hogy az alkotó szellem árnyalatai megjelenhetnek a Nemzet lelkületének emelésére.
Ahogyan azt Tőled tanultam: sosem vagy-vagy, mindig is-is.
 
Tisztelt Egybegyűltek!
Köszönöm Önöknek, hogy közösen tisztelgünk Fekete György munkássága előtt, érdemei tovább élnek emlékezetünkben és szívünkben.

2025. április 14.  |  fekete györgy turi attila dvorszky hedvig emlékülés sára ernő szenes istván