A Pesti Vigadóban augusztus 31-én megtartotta székfoglaló előadását Boros Pál Ybl Miklós-díjas építész Teóriák és helyek címmel. A levezető elnök Salamin Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Rudolf Mihály építészt, az MMA rendes tagját, hogy tartsa meg laudációját. Az előadáson Kovács István vett részt az MMA elnöksége képviseletében. Boros Pál székfoglalójában képekkel illusztrálva bemutatta eddigi munkásságát, azokat az épületeket, melyek az ő tervei szerint készültek el. A legtöbb ezek közül Kecskeméten épült. Köztük számos középület, színház, iskola, rendőrkapitányság, óvoda, könyvtár tervezése fűződik a nevéhez.

Rudolf Mihály laudációjában kiemelte, hogy Boros Pál életműve hatalmas, épületeiből a nyugalom és a béke sugárzik. Borost az Alföld építészének nevezte, mivel Mezőkövesden született, az Alföld peremén, de majd egész eddigi életét a Nagyalföldön, Kecskeméten töltötte.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1979-ben diplomázott, majd tanítványa volt a BME-MÉSZ Mesteriskola VII. ciklusának. Az egyetemen neves tanárok diákja volt, tanította többek között Szentkirályi Zoltán, Bakondi János, a tervezési tárgyaknál Farkasdy Zoltán és Török Ferenc, holott nem az említett mesterekhez osztották be. Diplomáját Puhl Antal és Turányi Gábor korrigálta. Első munkahelye a Bácsterv volt, ahol Kerényi József és Farkas Gábor voltak a mesterei. Szolnoki és kecskeméti barátaival a 80-as évek elején megalapította a Nagyalföldi Építész Stúdiót, a NAÉS-t. 1990-ben öt társával új irodát nyitott Építészműhely Kft. névvel.

A laudációban Rudolf Mihály arról is szólt, hogy Boros igen sok országos építészeti pályázaton vett részt, ahol rendre díjazták. Nevéhez számos középület tervezése fűződik, mint például a szalkszentmártoni Petőfi téri iskola átalakítása (1982), a kecskeméti Főtér saroképülete (1983), a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház üzemviteli épületének átalakítása szobaszínházzá (1985), ugyanezen színház teljes rekonstrukciója (1987), a volt ortodox zsinagóga átalakítása bábszínházzá (1989), ugyanennek az épületnek átalakítása Magyar Fotográfiai Múzeummá. Beszélt arról is, hogy 1993-ban megnyerte a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola pályázatát. 1998-ban a fővárosi levéltár és a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság pályázatait a Gödöllői Városi Könyvtár követte.

2001-ben a Budaörsi Színház pályázatán I. díjat nyert, rá egy évre részt vett a Kecskeméti Főiskola Tanárképző Karának épületére kiírt építészeti pályázaton. Boros Pál munkájáért több elismerésben is részesült, 1998-ban Pro-Architectura díjat kapott a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola tervezéséért, Ybl-Miklós-díjjal jutalmazták 1999-ben, Kada Elek-díjban 2009-ben, Megyei Príma díjban 2014-ben részesült.

A laudációt követően Boros Pál székfoglaló előadásában kiemelte, hogy a gyerekkor hatásai meghatározók voltak a későbbi pályaválasztáskor. Kecskeméten nőtt fel, ahol gyermekként a Katona József Gimnázium egyik szolgálati lakásában lakott a családja. A gimnázium épülete nagy hatást gyakorolt rá. Emellett tanúja volt annak, hogy a belváros több házát lebontják. Mindez felkeltette az érdeklődését az építészet iránt.

Miután befejezte az egyetemet, 1979-ben visszatért Kecskemétre, ahol a Bácstervben a Farkas Gábor vezette irodában kezdett el dolgozni. Úgy fogalmazott, hogy egyfajta védelmet kapott itt a korabeli bürokratikus szemléletű tervezővállalati gyakorlattal szemben. Ezzel együtt is – bár semmilyen szervezeti kapcsolódás nem volt – a legmeghatározóbb támogatást Kerényi Józseftől kapta, annak ellenére, hogy a legélvezetesebb vitákat is vele lehetett folytatni. A Bácstervben eltöltött 12 év a kapott munkákon túl tervpályázatokkal telt. 1982-ben felvették a Mesteriskola VII. ciklusába, ahol a kiváló kollégákkal és nagyszerű mesterekkel eltöltött idő sok tanulsággal szolgált. Érdekes módon kicsit az akkori rendszer következményeként nem lett hivatalos mestere, de ennek inkább az előnyeit élvezhette a nyitott légkörnek köszönhetően.

Az 1989-90 körüli politikai-gazdasági változások nyomán öt kollégájával megalakították az Építész Műhely Kft.-t, mely azóta is a munkaotthona. Boros elmondta, hogy a változások kiterjedtek az építésztársadalom szerveződésére is. Még a rávonatkozó törvény megjelenése előtt létrejött az építészek kvázi kamarája, melynek a kezdetektől tagja lett. Amióta pedig 1996-ban már a megszületett törvény alapján létrejött a MÉK, azóta a megyei kamarában is képviselni igyekszik az építészet és a építészek érdekeit. Székfoglaló előadásában bemutatott számos olyan épületet, melyet ő tervezett, mint például a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola épületét. 1993-ban országos, meghívásos pályázatot írt ki Kecskemét az épület megtervezésére. Ezt az eredendően egyházi tulajdonú ingatlanok visszaadása tette szükségessé. Itt konkrétan a Mende Valér tervezte Újkollégium épülete – amiben az intézmény addig működött – volt érintett.

Az iskola új helyszíne egy volt gyalogsági laktanya lett még a monarchikus időkből (Pártos-Lechner Iroda), amit a szovjet katonák kivonulásáig laktanyaként használtak. Az együttes kialakítása során meghatározó szempont volt a meglévő épület monumentalitásának figyelembevétele. Boros ezt úgy kívánta megőrizni, hogy az „U" alakú tömb negyedik oldalát nem egy homogén megjelenésű szárnnyal, hanem szándékoltan tagolt, additív térfallal zárta le. A másik fontos feladat az épületegyüttes bejáratának kijelölése volt. Amikor a laktanyaépület még csak magában állt, nagy volt a kísértés arra, hogy annak tengelyében legyen az intézmény főbejárata. Viszont az épület mellett halad el a város kelet-nyugati főútvonala, ami a központ irányából egy hosszabb egyenes szakasz után megtörik. Így itt jelölték ki a bejárat helyét. Boros Pál megjegyzte, néhány részlettel igyekeztek a szomorú tanári kart és diákságot kárpótolni az elhagyott Mende Valér által tervezett épületért.

Előadásában Boros Pál megemlítette, hogy 2001-ben Farkas Gáborral együtt pályáztak a budaörsi művelődési ház megújítására és színházépület tervezésére. A pályázatuk megkapta az első díjat, egyedi módon helyezték el az épületeket, de végül a budaörsi önkormányzat másképp döntött, így nem készültek el az épületek. Kecskeméten a vasútállomástól a főtérig vezető Rákóczi út felújítása szintén kooperációban készült. Bár a tanulmányterveket még az Építészműhely Kft. készítette, az engedélyezési és kivitelezési terveket a Farkas Építészirodával együtt tervezték végig. A 2010-es évek második felében leginkább Kiskunfélegyházán dolgozott, nevéhez fűződik a városháza üzletportáljainak helyreállítása, egy négycsoportos óvoda épületének tervezése a Móra Ferenc utcában.

Székfoglaló előadása végén Boros Pál a kiskunfélegyházi temetőben található ravatalozó tervezéséről beszélt. Megépüléséhez külön gratulált neki Csikós Zoltán építész, aki szerint a létrejött épület rendelkezik mindazzal a megmagyarázhatatlan többlettel – költőiség, intuíció, emóció –, amely alapján méltán nevezhető a minőségi építészet kiemelkedő alkotásának.