Zentai Tünde és Nagy György – az MMA Népművészeti-díja
Zentai Tünde néprajzkutató, tanár, a magyar szakrális néphagyomány kutatásáért, nemzeti művelődésünk értékeinek feltárásáért, kimagasló szakmai publikációk szerzőjeként és szerkesztőjeként, a néprajztudományi és népművészeti szakmai közélet évtizedek óta aktív és kiemelkedő munkát folytató tagjaként részesült az Erdélyi Zsuzsanna-díjban, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti-díjában.
Szintén Erdélyi Zsuzsanna-díjat vehetett át Nagy György famíves népművész, a Gömöri Kézművesek Társulásának alapítója, a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetség alapító tagja a Felvidék magyar népművészetének életben tartásáért és továbbörökítéséért végzett tevékenységéért, áldozatos közösségformáló munkája elismeréseként.
Zentai Tünde
Iskolai tanulmányok, tudományos fokozatok
1960–1964: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
1964–1969: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1969: etnográfusi és magyar–történelem szakos középiskolai tanári diploma
1973: A 'filozófia (folklór) doktora', KLTE
1990: az MTA történettudományok kandidátusa
2002: az MTA doktora (néprajz)
Munkahelyek, beosztások
1969–1970: pécsi Janus Pannonius Múzeum, muzeológus
1970: szentendrei Ferenczy Múzeum, muzeológus
1971–1972: budapesti Néprajzi Múzeum, muzeológus
1972–2008: szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájegységfelelős kurátor, tudományos főtanácsos
2008–2009: budapesti Zsigmond Király Főiskola/Egyetem Vallástudományi Szakirány tudományos főtanácsosa és előadója, doktori iskola törzstagja
2010-től a ZSKF nyugdíjas előadója
2012-től nyugdíjas kutató és szakíró
Kutatási tematika
Népművészet, népi építészet, lakáskultúra, bútortörténet, festett templomok, néphit, hiedelemmonda, egyház- és vallástörténet.
Kutatási pályázatok, ösztöndíjak
British Council-ösztöndíj: Európai vernaculáris építészet és szabadtéri múzeumok, UK 1993
OTKA (témavezető): A ágy és az alvási szokások története (T 022479)
OTKA (témavezető): Térhasználat a magyar paraszti otthonokban a 16–20. században
(T 026163)
Bátky-ösztöndíj: A Dél-Dunántúl festett templomai, 2008
NKA alkotói ösztöndíj: Drávaszög és Szlavónia, 2011
NKA alkotói ösztöndíj: A Dél-Dunántúl hímes templomai, 2014
Elismerés
„Szocialista Kultúráért" miniszteri kitüntetés, 1984
Nívó díj, 2005
Károli Gáspár-díj, 2015
Györffy István emlékérem, 2016
Nagy György
1972-ben született Várhosszúréten. Tanulmányait Rozsnyón végezte.
Fiatalkorától kezdve aktívan kivette a részét a társasági életből, tagja volt több focicsapatnak és egyesületnek. Ácsként dolgozott a közeli Csucsomban, ahol nagybáttyával és unokatestvérével együtt asztalos és ácsmunkákat végeztek. Mindig is érdeklődött a fafaragás iránt, ami 1996-ban teljesedett ki, Ulman István és Baffy Lajos fafaragóműhelyében. Közös munkáik többek között több templom belterét ékesítik, városok, falvak emlékterein láthatóak. Már akkor megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy egyesíteni kellene a környék, gömör alkotóit. Az alkotás mellett fontosnak tartották, hogy a gömöri magyarság számára egy olyan társulást hozzanak létre, amely stabil bástyaként működhetne. Közös munkájuk valószínűleg máig folytatódott volna, amennyiben Gyuri 2001-ben nem szenved súlyos balesetet, melynek következtében lebénult a teljes bal oldala. Ennek következtében nem tudta kivenni a részét az aktív fizikai munkából. Feladhatta volna és mostanra egy bicegő, orvosokat látogató ember lehetett volna belőle, ám mégsem ez történt. Úgy döntött, ha már a fizikai alkotás lehetőségét elveszítette, akkor szellemi síkon alkot tovább. Ő nem adta fel, és 2002-ben alkotótársaival együtt megalapították a Gömöri Kézművesek Társulását, amelynek a kezdetektől fogva elnöke. Kezdetben kisebb táborokat, foglalkozásokat szerveztek a környékbeliek számára. 2006-ban átadták a várhosszúréti kézműves központot, 4 alkotóműhellyel, ami a mai napig az egyesület székhelye. Tagjaik száma évről-évre növekedett, mára meghaladta a 100 főt. Az alkotók és érdeklődők már nemcsak a környékről, hanem egész Szlovákia területéről Magyarországról és Erdélyből jönnek az egyesület rendezvényeire. A kezdetleges programok kibővültek. A társulás legfontosabb tevékenységei közé tartozik az évenkénti kézműves gyermektábor, amit 150 gyermek látogat, valamint a minden év utolsó júliusi hétvégéjén zajló kézműves konferencia és nagyvárás. Ezen kívül megrendezésre kerülnek havonta a kézműves és őstermelői piacok, valamint évente több képzésnek is otthont ad az alkotóház, gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A GKT több magyarországi egyesülettel is testvérkapcsolatot kötött, amelyekkel szoros együttműködést folytat. A társulás szakmai és létszámi növekedése az évek során lehetővé tett számtalan kiállításon és zsűriztetésen való részvételt valamint azok megszervezését. Az Gömöri Kézművesek Társulásának munkásságát már több díjjal is jutalmazták, de ezek között a legnagyobb elismerés MAGYAR ÖRÖKSÉG díja.
2018-ban alapító tagja volt a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetségnek is, ahol szintén a népművészet és a hagyományaink megőrzésén tevékenykedik.
Szintén Erdélyi Zsuzsanna-díjat vehetett át Nagy György famíves népművész, a Gömöri Kézművesek Társulásának alapítója, a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetség alapító tagja a Felvidék magyar népművészetének életben tartásáért és továbbörökítéséért végzett tevékenységéért, áldozatos közösségformáló munkája elismeréseként.
Zentai Tünde
Iskolai tanulmányok, tudományos fokozatok
1960–1964: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
1964–1969: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1969: etnográfusi és magyar–történelem szakos középiskolai tanári diploma
1973: A 'filozófia (folklór) doktora', KLTE
1990: az MTA történettudományok kandidátusa
2002: az MTA doktora (néprajz)
Munkahelyek, beosztások
1969–1970: pécsi Janus Pannonius Múzeum, muzeológus
1970: szentendrei Ferenczy Múzeum, muzeológus
1971–1972: budapesti Néprajzi Múzeum, muzeológus
1972–2008: szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájegységfelelős kurátor, tudományos főtanácsos
2008–2009: budapesti Zsigmond Király Főiskola/Egyetem Vallástudományi Szakirány tudományos főtanácsosa és előadója, doktori iskola törzstagja
2010-től a ZSKF nyugdíjas előadója
2012-től nyugdíjas kutató és szakíró
Kutatási tematika
Népművészet, népi építészet, lakáskultúra, bútortörténet, festett templomok, néphit, hiedelemmonda, egyház- és vallástörténet.
Kutatási pályázatok, ösztöndíjak
British Council-ösztöndíj: Európai vernaculáris építészet és szabadtéri múzeumok, UK 1993
OTKA (témavezető): A ágy és az alvási szokások története (T 022479)
OTKA (témavezető): Térhasználat a magyar paraszti otthonokban a 16–20. században
(T 026163)
Bátky-ösztöndíj: A Dél-Dunántúl festett templomai, 2008
NKA alkotói ösztöndíj: Drávaszög és Szlavónia, 2011
NKA alkotói ösztöndíj: A Dél-Dunántúl hímes templomai, 2014
Elismerés
„Szocialista Kultúráért" miniszteri kitüntetés, 1984
Nívó díj, 2005
Károli Gáspár-díj, 2015
Györffy István emlékérem, 2016
Nagy György
1972-ben született Várhosszúréten. Tanulmányait Rozsnyón végezte.
Fiatalkorától kezdve aktívan kivette a részét a társasági életből, tagja volt több focicsapatnak és egyesületnek. Ácsként dolgozott a közeli Csucsomban, ahol nagybáttyával és unokatestvérével együtt asztalos és ácsmunkákat végeztek. Mindig is érdeklődött a fafaragás iránt, ami 1996-ban teljesedett ki, Ulman István és Baffy Lajos fafaragóműhelyében. Közös munkáik többek között több templom belterét ékesítik, városok, falvak emlékterein láthatóak. Már akkor megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy egyesíteni kellene a környék, gömör alkotóit. Az alkotás mellett fontosnak tartották, hogy a gömöri magyarság számára egy olyan társulást hozzanak létre, amely stabil bástyaként működhetne. Közös munkájuk valószínűleg máig folytatódott volna, amennyiben Gyuri 2001-ben nem szenved súlyos balesetet, melynek következtében lebénult a teljes bal oldala. Ennek következtében nem tudta kivenni a részét az aktív fizikai munkából. Feladhatta volna és mostanra egy bicegő, orvosokat látogató ember lehetett volna belőle, ám mégsem ez történt. Úgy döntött, ha már a fizikai alkotás lehetőségét elveszítette, akkor szellemi síkon alkot tovább. Ő nem adta fel, és 2002-ben alkotótársaival együtt megalapították a Gömöri Kézművesek Társulását, amelynek a kezdetektől fogva elnöke. Kezdetben kisebb táborokat, foglalkozásokat szerveztek a környékbeliek számára. 2006-ban átadták a várhosszúréti kézműves központot, 4 alkotóműhellyel, ami a mai napig az egyesület székhelye. Tagjaik száma évről-évre növekedett, mára meghaladta a 100 főt. Az alkotók és érdeklődők már nemcsak a környékről, hanem egész Szlovákia területéről Magyarországról és Erdélyből jönnek az egyesület rendezvényeire. A kezdetleges programok kibővültek. A társulás legfontosabb tevékenységei közé tartozik az évenkénti kézműves gyermektábor, amit 150 gyermek látogat, valamint a minden év utolsó júliusi hétvégéjén zajló kézműves konferencia és nagyvárás. Ezen kívül megrendezésre kerülnek havonta a kézműves és őstermelői piacok, valamint évente több képzésnek is otthont ad az alkotóház, gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A GKT több magyarországi egyesülettel is testvérkapcsolatot kötött, amelyekkel szoros együttműködést folytat. A társulás szakmai és létszámi növekedése az évek során lehetővé tett számtalan kiállításon és zsűriztetésen való részvételt valamint azok megszervezését. Az Gömöri Kézművesek Társulásának munkásságát már több díjjal is jutalmazták, de ezek között a legnagyobb elismerés MAGYAR ÖRÖKSÉG díja.
2018-ban alapító tagja volt a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetségnek is, ahol szintén a népművészet és a hagyományaink megőrzésén tevékenykedik.