Radványi György építész – a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díja
A kultúra egésze és a helyi értékek iránt elkötelezett, széles látókörű tervező építész és tanár, az Országos Doktori Tanács regisztrált oktatója. Nyitott, befogadó személyisége szilárd értékrenddel párosul, emberi és alkotói hitelessége megkérdőjelezhetetlen.
Bakos Edit filmterjesztési szakember – Szőts István-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti-díja
Idézet Szőts István „Röpirat a magyar filmművészet ügyében" című írásából (1945): „Jó filmet, mely meggyőzi a tömegeket, csak a művészi igazság eszközeivel, a művészet nyelvén készíthetünk. Nem fog sem véletlenül, sem sikerkutató üzletemberek, sem »művészi« ötleteket szülő »gegmenek« receptjére megszületni. Művészetet, stílust csak hivatott művészek teremthetnek." Igen, hivatott művészek, hivatott emberek kellenek a minőség, az érték megteremtéséhez, megtartásához. Bakos Edit ilyen hivatott ember.
Szekeres Károly keramikusművész – a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti-díja
Szekeres Károly porcelán szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A porcelánfestő szakmunkás tehetségét felismerve a Herendi Porcelánmanufaktúra támogatta tanulmányait. Kiváló minősítéssel végzett, majd visszatért Herendre és a közelben kialakított Városlődi Majolikagyár tervezőművésze, művészeti vezetője lett. Bár a diploma átvételétől nyugdíjazásáig a gyárban dolgozott, 1971 óta kiállító művész, tevékenységét számos díjjal ismerte el a szakma. Az összes hazai kerámiaművészeti kiállítás résztvevője volt és a legrangosabb nemzetközi tárlatokon szerepeltek munkái, Faenzán át Valaurisig.
Almásy Aladár képzőművész – a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti-díja
Grafikus, festőművész, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1973-ban. 1976-ban Kondor Béla-díjjal, 1980-ban Derkovits-emlékéremmel tüntették ki, 1985-ben pedig elnyerte a Miskolci Grafikai Biennále nagydíját, majd 1987-ben a Munkácsy díjat. Többször díjazták a hódmezővásárhelyi Őszi tárlaton, s birtokosa a Koller-díjnak is.
Dr. Prokopp Mária művészettörténész – a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti-díja
Művészettörténész, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1957 és 1962 között végezte tanulmányait, történelem–művészettörténet szakon. Szakdolgozatát az esztergomi várkápolna XIV. századi falképeiről írta.
Dr. Silling István, egyetemi tanár, néprajzkutató – Erdélyi Zsuzsanna-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti-díja
A vajdasági születésű Silling István nyelvjáráskutató, néprajzkutató, művelődéstörténész; a filológiai tudományok doktora. A szabadkai Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának megalapításától, 2006 októberétől annak egyetemi tanára, az Irodalom, Nyelv és Kommunikáció Tanszék vezetője 2012-ig. Néprajzkutatói tevékenységéért a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választotta.
Lengyel György író, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa – a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti-díja
Nyolcvanadik évében jár a most 150 éves Csokonai Színház művészeti vezetője. A színház igazgatójaként háromszor volt korszakos személyiség Debrecenben. Brecht-, Shakespeare-, Ibsen-, Csehov-, Móricz-rendezései a hatvanas évek kiemelkedő színházi eseményeit jelentették. Két évtizeden át a Madách Színház rendezője; Albee-, Gogol-, Ibsen-, Németh László-előadásai színházának legerősebb vonulatát képviselték a hatvanas évek második felében, illetve a hetvenes években.
Szabó Miklós karnagy – a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díja
Szabó Miklós a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, Liszt-, Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy. Pályáját 1953-ban Győrött a Zeneművészeti Szakiskola tanáraként kezdte, s ehhez a városhoz az általa 1958-ban alapított Győri Leánykar vezetőjeként visszavonulásáig hű maradt. Tanított a Zeneművészeti Főiskola győri tagozatán, majd a Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézetében és a Zeneművészeti Főiskolán/Egyetemen, valamint hazai ás külföldi kurzusokon.
Sarusi Mihály író, népművelő – a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Illyés Gyula-díja
Ha van valaki, aki igazán és a legelsők között méltó arra, hogy Illyés Gyuláról elnevezett díjával a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata kitüntesse őt, az feltétlenül Sarusi Mihály. A nemzet lelkiismeretét a huszadik században oly csodálatos elkötelezettséggel és erkölcsi-szellemi tisztasággal megszólaltató népi írók örökérvényű hagyományát gazdagítja tovább. Szépprózai, lírikusi, esszéirodalmi, értekező, publicisztikai és megannyi más műfajban íródott, félszáznál is több kötetbe foglalt művei különlegesen sajátos nyelvi, stiláris, esztétikai, formateremtő erővel tárják föl e nép sok évszázados szenvedéseinek, küzdelmeinek, reménykedéseinek katartikus mélységeit, a szociografikus, dokumentarista, krónikás elbeszélő művészet lenyűgöző igazságbeszédével megelevenített sorstörténelmét és sorsélményeit.