Rimanóczy Jenő

 

Életének szakaszait is úgy építette föl, mint épületeit: racionálisan és emocionálisan, józan megfontolással és lángoló hittel, higgadtan és erőteljesen. Alkotó éveinek európai színvonalú tervei és épületei a tehetségről, a mesterség szeretetéről és a kultúra tiszteletéről szólnak. Építészként és barátként legkiválóbb kortársaival működött együtt. Később, vezetőként és szervezőként Iskolát teremtett. Maga köré gyűjtötte, támogatta és segítette azokat a fiatalembereket, akik a mai magyar építészet derékhadát adják. Jelenleg kulturális missziót teljesít: fáradhatatlan munkával dokumentálja a magyar építészet alkotóinak munkásságát.

Turányi Gábor

 

Baráth Ferenc

 

Baráth Ferenc 1946-ban született a délvidéki Magyarkanizsán. A művészeti középiskolát Újvidéken végezte, majd a belgrádi Képzőművészeti Akadémia festészet szakos hallgatója lett. 1969-től az Újvidéken megjelenő Új Szimpozion művészeti és irodalmi folyóirat tervezője és szerkesztője, valójában aktív résztvevője Közép-Európa akkor talán legprogresszívabb szellemi műhelyének. Legjelentősebb díjai: 2000 – Munkácsy Mihály-díj, 2002 – Hungart Díj, 2003 – Aranyrajszög Díj, számos biennále díj és aranyérem.

Sára Ernő

 

Benedikty Tamás

 

Benedikty-Horváth Tamás 1940-ben született Szegeden. 1956-ban, gimnazistaként részt vett a forradalmi tüntetésekben. A szegedi egyetem jogi karának hallgatója volt, amikor1965-ben letartóztatták, összeesküvés kezdeményezéséért, államellenes izgatásért börtönre ítélték, 1967-ben szabadult. Az Irodalmi Tagozat ezzel az először odaítélésre kerülő, Illyés Gyuláról elnevezett díjjal szeretné felhívni a figyelmet Benedikty Tamás felbecsülhetetlen értékű munkájára.

Ács Margit és Mezey Katalin

 

Gaál József 

 

Gaál József mára a magyar kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb alkotója. Az ötvenes éveiben járó művész elmúlt alkotó évtizedeit a festészetnek, a különböző sokszorosító grafikai eljárásoknak, a szobrászatnak, a rajzművészetnek és a performatív alkotásnak szentelte. Ezen túlmenően jelentős a publicisztikai munkássága is. Jó ideje rendszeresen ír képzőművészeti témájú kritikákat, művészetelméleti jellegű, a művészet és társadalom kérdéskörével foglalkozó tanulmányokat és cikkeket. Számára a formaképzés alapja ugyan figrális, de nem a közvetlen látvány-élmény leképezése, hanem a belső tartalmak költői megfogalmazása a fontos. Olykor öniróniával vagy belső égésének fájdalmával beszél hozzánk a művész, de minden szorongása, vívódása vagy szétáradó robbanása ellenére lényeglátó humanizmusa, aggodalma és emberszerető lénye öleli keretbe műveit. Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész akadémiai díja is bizonyítja, hogy a hazai képzőművészet jelentős alkotói életműveinek elismerése az egész művésztársadalom és így mindannyiunk közös sikere is.

Szurcsik József

 

Népművészeti, Néprajzi Tagozat díja

Takács András

 

1931. január 8-án született a csehszlovákiai Sajótibában, iskoláit a kegyetlen háború idején  Rozsnyón, Miskolcon, és később Komáromban végezte el. A beneši dekrétum miatt csak 1950-ben folytathatta tanulmányait Pozsonyban, 1965-ben Nyitrán levelezős hallgatóként magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett, és 1986-ban doktorált. Hitvallását így fogalmazza meg: „…Egy nép - nemzet, nemzetiség, etnikum-fennmaradásának egyik feltétele: újból és újból visszatérni a népi hagyományok megannyi emberöltő alatt felhalmozott kincseihez, a kimeríthetetlen ősforráshoz, abban megmártózni, s belőle újra és újra erőt meríteni… Hűséges maradni a nemzethez, a családhoz…"

Stoller Antal

Senkálszky Endre

 

A sors eleve színi pályára szánta: abban a házban látta meg a napvilágot 1914. október 2-án, amelyben az első hivatásos erdélyi együttes indította 221 esztendős útjára az anyanyelvi színjátszást Kolozsváron, és megáldotta a drámai hős adottságaival, jellemábrázoló készséggel, zengő orgánummal, tragikai erővel. Pályája 1937-ben indult, történelmi viharok közepette: kisebbségi sorsban, önellátásra ítélve, majd államhatalmak változásának örömét és tragédiáját kellett megélnie. Pályája jelképévé válhat Firsz alakítása életének 88. évében Csehov: Cseresznyéskertjében Vlad Mugur rendezésében. A 99. évét betöltött színész ma is őrzi a szó és a lélek fáklyáját, stafétaként nyújtva át nekünk, hogy méltóképpen és méltósággal adhassuk át az utánunk jövőknek.

Kötő József

 

Baráti Kristóf

 

A világ vezető zenekaraival és karmestereivel koncertező hegedűművész első nagy sikerét tizenöt esztendős korában 1995-ben aratta a Rodolfo Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyen Goriziában, ahol első díjjal jutalmazták az ifjú művész bravúros játékát. Szólistaként vagy kamarazenekarban muzsikálva, nagyzenekarokkal versenyművek tolmácsolásakor egyaránt szuggesztív erővel és lelket nemesítő szeretettel játszik. Közönségét lenyűgözi egyéniségének kisugárzásával és természetes egyszerűségével. A 34 esztendős művész korunk egyik legkiválóbb hegedűművésze.

Dubrovay László

 

Szécsényi Ferenc

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozata Szőts István-díjat alapított… A díjazottnak az alapítók szándéka szerint meg kell felelnie Szőts István művészi és emberi mércéjének. Nem sokan vannak ilyenek. De abban a tagozat egyetértett, hogy Szécsényi Ferenc, a magyar operatőrök doyenje méltó a Szőts István nevével jelzett kitüntetésre. 

Dárday István