Oltári Múlt
Szakrális tanulmányút Gömörben
A Szimmetria Alapítvány Oltári Múlt – Felvidéki középkori templomaink címmel szakmai kirándulást szervezett április 13-án Gömörbe a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Örökséggazdálkodási Tagozata együttműködésével. A térség szakrális műemlékeit összekötő Gótikus úton Jánosi, Rimabrézó és Pelsőc középkori templomait látogathatták meg az érdeklődők Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész szakmai vezetésével.
A Szimmetria Alapítvány Oltári Múlt – Felvidéki középkori templomaink címmel szakmai kirándulást szervezett április 13-án Gömörbe a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Örökséggazdálkodási Tagozata együttműködésével. A térség szakrális műemlékeit összekötő Gótikus úton Jánosi, Rimabrézó és Pelsőc középkori templomait látogathatták meg az érdeklődők Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész szakmai vezetésével.
A Magyar Királyság ezeréves egyházi és kulturális építészeti értékeire hívta fel a figyelmet Prokopp Mária az Oltári Múlt tavaszi tanulmányútján, Gömörben. A Széchenyi-díjas akadémikus hangsúlyozta: az esztergomi érsekség kulturális kisugárzását őrzi ma a Felvidék, hiszen a domborzati viszonyok miatt könnyebben védhető, hegyes, erdős vidéket elkerülte a török, így megmaradt annak középkori és reneszánsz épített öröksége. Felvidéki példákon az is végigkövethető, hogy a centralizált Magyarország tisztségviselői hasonló színvonalú házakat építtettek Budán, a királyi udvar közelében és vidéki otthonaikban. Az európai örökséggé nyilvánított gömöri templomfreskók rávilágítanak új összefüggésekre, elénk tárják többek között a magyarországi gótika sajátos, érzelmeket megmozgató művészetét.
Az Oltári Múlt szakmai utak a Nagy Róbert vezette Szimmetria Alapítvány szervezésében valósulnak meg. Börcsök Gizella, a Szimmetria Alapítvány programigazgatója irányításával az áprilisi tanulmányút első helyszíneként érkeztünk Rimajánosiba, amelynek területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. Bencés monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt, kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is.
Rimabrézó nevét 1334-ben említik előszőr Brezou-ként. Egyhajós temploma valószínűleg a 14. század első felében épült, a legnagyobb átépítésen 1893-ban esett át, amikor befogadóképessége már nem felelt meg a népesség hirtelen növekedésének. Az északi, eredeti sekrestyét lerombolták, a bejáratot befalazták és a hajót kiszélesítették déli irányban. Az öregebb szentély elvesztette feladatát, így oldalsó ülőhelyek teréül kezdett szolgálni. Az átépítések során a mésszel lekent falakon középkori freskókat találtak.
Pelsőc templomát a tatárjárás után tekintélyes méretű, boltozott, kéthajós templommá építették át, amelyet aztán belső és külső falképekkel ékesítettek. A XV. század elején a templom északi falához késő gótikus stílusban a szepesi temetkezési kápolnák mintájára kápolnát emeltek. A kápolnába a tekintélyt sugárzó késő-gótikus bélletes kapun keresztül léphettünk be, odabenn hármas tagolású, késő gótikus stílusban kialakított ablaknyílásokat láthattunk, az alsó részen pedig szamárhátíves ülőfülkéket. A temetkezési kápolnában található Bebek László meglepő épségben fennmaradt sírköve is.
A Szimmetria Alapítvány havi rendszerességgel szervez tanulmányutakat határon innen és túl további partnerek - az ICOMOS Kulturáris Turizmus szakbizottsága és a Teleki László Alapítvány - együttműködésében. Bővebb információ: https://oltarimult.hu
Tóth Ida
Az Oltári Múlt szakmai utak a Nagy Róbert vezette Szimmetria Alapítvány szervezésében valósulnak meg. Börcsök Gizella, a Szimmetria Alapítvány programigazgatója irányításával az áprilisi tanulmányút első helyszíneként érkeztünk Rimajánosiba, amelynek területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. Bencés monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt, kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is.
Rimabrézó nevét 1334-ben említik előszőr Brezou-ként. Egyhajós temploma valószínűleg a 14. század első felében épült, a legnagyobb átépítésen 1893-ban esett át, amikor befogadóképessége már nem felelt meg a népesség hirtelen növekedésének. Az északi, eredeti sekrestyét lerombolták, a bejáratot befalazták és a hajót kiszélesítették déli irányban. Az öregebb szentély elvesztette feladatát, így oldalsó ülőhelyek teréül kezdett szolgálni. Az átépítések során a mésszel lekent falakon középkori freskókat találtak.
Pelsőc templomát a tatárjárás után tekintélyes méretű, boltozott, kéthajós templommá építették át, amelyet aztán belső és külső falképekkel ékesítettek. A XV. század elején a templom északi falához késő gótikus stílusban a szepesi temetkezési kápolnák mintájára kápolnát emeltek. A kápolnába a tekintélyt sugárzó késő-gótikus bélletes kapun keresztül léphettünk be, odabenn hármas tagolású, késő gótikus stílusban kialakított ablaknyílásokat láthattunk, az alsó részen pedig szamárhátíves ülőfülkéket. A temetkezési kápolnában található Bebek László meglepő épségben fennmaradt sírköve is.
A Szimmetria Alapítvány havi rendszerességgel szervez tanulmányutakat határon innen és túl további partnerek - az ICOMOS Kulturáris Turizmus szakbizottsága és a Teleki László Alapítvány - együttműködésében. Bővebb információ: https://oltarimult.hu
Tóth Ida
