Milyennek álmodjuk a jövő iskoláját?
Művészettel nevelés egy empatikusabb társadalomért
A teljes életért, a teljes emberért! mottóval újabb pedagógiai módszereket, úgynevezett jó gyakorlatokat ismerhettek meg az érdeklődők 2025. április 8-án a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) IV. Művészettel nevelés műhelykonferenciáján a Pesti Vigadóban. A tanácskozáson szó esett arról is: milyen tanárképzést feltételez a jövő iskolája? Csáji László Koppánnyal, az MMA MMKI igazgatójával a Művészettel Nevelés Hálózatról, a Nemzeti alaptanterv esedékes felülvizsgálatáról és az élményszerű tanulásról is beszélgettünk.
A teljes életért, a teljes emberért! mottóval újabb pedagógiai módszereket, úgynevezett jó gyakorlatokat ismerhettek meg az érdeklődők 2025. április 8-án a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) IV. Művészettel nevelés műhelykonferenciáján a Pesti Vigadóban. A tanácskozáson szó esett arról is: milyen tanárképzést feltételez a jövő iskolája? Csáji László Koppánnyal, az MMA MMKI igazgatójával a Művészettel Nevelés Hálózatról, a Nemzeti alaptanterv esedékes felülvizsgálatáról és az élményszerű tanulásról is beszélgettünk.
– Az MMA MMKI április 8-i műhelykonferenciáján bejelentette, hogy a Művészettel Nevelés Hálózat tagsági kezdeményezést nyújtott be az UNESCO hivatalos partnere, az InSEA – Művészettel Nevelés Nemzetközi Szervezet (International Society for Education through Art) – szakmai közösségbe. A konferenciával egy időben megnyílt a Művészettel Nevelés Hálózat honlapja. Kezdjük a fogalommeghatározással: mit értenek művészettel nevelés alatt?
– A kifejezés nem egyenlő a művészképzéssel, és nem egyenlő valamely művészeti ág oktatásával sem, hiszen arra megvannak a megfelelő iskolák, alkotóműhelyek. A művészettel nevelés például akkor valósul meg, amikor integratív módon bevisszük a művészetet akár a földrajzórára vagy a történelemórára, ezzel bevonjuk a foglalkozásba a gyerekeket, akik ily módon élményszerűen sajátíthatják el a tananyagot. Kutatások bizonyítják, hogy érzelmileg bevonódott helyzetekben elmélyül a tudás és belső motivációs forrássá válik. A nemzetközi mérések egzakt mutatói arra is rávilágítanak, hogy a művészettel nevelés exponenciálisan növeli a tanulás eredményességét minden más területen, például matematikából is. Hatékonysága ráadásul nemcsak az oktatásban, hanem a nevelésben is megmutatkozik: a művészettel nevelés ugyanis visszahat a személyiségre, a kreativitásra, a közösségben való gondolkodásra, a szociális érzékenységre, így végső soron egy empatikusabb társadalom felé mutat.
– Mintha épp az ellenkezőjét tapasztalnánk a mindennapokban.
– A magyar oktatási rendszer sok szempontból szembemegy mindazzal, ami mára részévé vált a közös tudásnak: a teljes emberi létnek feltétele a jobb és bal agyfélteke egyensúlya, vagyis tudományra és művészetre egyaránt szükség van a mindennapokban. Az InSEA szakmai közösség immár hetven éve foglalkozik az innovatív pedagógia kutatásával, terjesztésével, valamint a művész- és pedagógusképzéssel. Háromévenként világkonferenciákat, a köztes években pedig európai, ázsiai, afrikai és amerikai szakmai konferenciákat rendez kiállításokkal, alkotó és módszerátadó műhelymunkákkal a mintegy hatvan országból érkező, háromezernél több tagja számára. Ebbe a világszervezetbe kérte tagfelvételét az MMA MMKI Művészettel Nevelés Hálózat – összehangban az UNESCO és az InSEA művészeti oktatási irányelveivel. A 38. világkonferencia idén július 21–25. között lesz a csehországi Olmützben, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem, a finn Lappföldi Egyetem és a japán Kjúsúi Egyetem kutatóinak projektjei is bemutatkoznak négy előadással és poszterkiállítással az MMA MMKI támogatásával.
– Csak úgy sorjáztak a kérdések a IV. Művészettel nevelés konferencia Milyennek álmodjuk a jövő iskoláját? című műhelybeszélgetésén: hogyan lehet harmonikus, kreatív, önbizalommal teli, együttműködő embert nevelni? Strukturálható-e a közoktatás oly módon, hogy az valóban a gyerek testi-lelki egészségét, teljességét szolgálja? Mitől lesz az iskola „embernövelő" és közösségépítő? Hogyan lehet az oktatás-nevelés élményszerű, érzelmeket is megmozgató? Miként befolyásolhatják a jövő iskoláját a neurobiológia eredményei? Megvalósulhat-e a közoktatásban az a szemlélet, amely leképezi a teremtett világ egységét? Hogyan lesz képes a jövő iskolája kompenzálni a szociokulturális hátrányokat? És mi a szerepe mindebben a művészeteknek, a művészeti tevékenységnek? Milyen tanárképzést feltételez a jövő iskolája? – vetette fel Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője a Művészettel Nevelés Hálózat tagjainak. Kik ők, és milyen válaszaik vannak az egyre sürgetőbb kérdésekre?
– A Művészettel Nevelés Hálózat tagjainak 2023 óta bővülő közössége egy empatikusabb társadalomért munkálkodik. Az alapkoncepció akadémikusainktól, Solymosi-Tari Emőke zenetörténésztől, Farkas Ádám szobrászművésztől, Landgráf Katalin textilművész, tanártól származik, hozzájuk csatlakozott Balázs Mihály építész, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnöke. Az MMA MMKI szervezőként és lebonyolítóként vesz részt az akadémikusok által kezdeményezett munkában. Hogyan bővül a hálózat? Szakmai hitelesség és minőség alapján: első körben a Magyar Művészeti Akadémia Életútdíjával és elismerő oklevelével kitüntetett művészetpedagógusok, intézmények és egyesületek kapcsolódtak a Művészettel Nevelés Hálózathoz. Mára az MMA művészeti ösztöndíjasai, illetve korábbi ösztöndíjasai közül jó néhányan szintén tagjai a hálózatunknak. Honlapunk folyamatosan bővül – https://muveszettelneveles.mma-mmki.hu/ – százhetven kiváló szakember metódusaival, úgynevezett jó gyakorlataival minden művészeti ágból.
– Kilenc jó gyakorlatot mutattak be a műhelykonferencián, többek között Apagyi Mária zongoraművész, zenetanár a férjével, Lantos Ferenc festőművésszel kidolgozott, interdiszciplináris oktatási-nevelési módszerét tette közkinccsé, Lovász Irén néprajzkutató, Kossuth-díjas népdalénekes a lelkiegészség-nevelésről beszélt, Vetró Mihály akadémikus a nádudvari módszert, Somody Beáta, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke a Vizuális Szimbiózis Programot ismertette. Mit vár a világszervezethez való kapcsolódástól a módszerek, illetve az egyre bővülő tagság tekintetében?
– A Művészettel Nevelés Hálózat tagjai előtt kitárul a világ. Az MMA missziója a művészettel nevelés: az InSEA szakmai közösség részeként minden bizonnyal hatékonyabban tudjuk hallatni a hangunkat akár az UNESCO, akár a hazai döntéshozók felé. Ne feledjük: idén esedékes a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata! Célunk a művészettel nevelés értékeit érvényesíteni a magyar oktatási rendszerben. Szeretnénk, ha a kultúrpolitikusok a legfrissebb kutatási eredmények ismeretében megfontolnák: a művészet jelenlétének radikális növelése az oktatásban bizonyító erejű hatással van a társadalom jóllétére. Szeretnénk továbbá megszólítani a fenntartókat – az önkormányzatokat –, az intézményvezetőket és a tanárokat is: válogassanak honlapunkról, tekintsék át, melyik jó gyakorlat áll legközelebb a saját elképzeléseikhez. A cél közös: élményszerűvé tenni és megszerettetni a tanulást. A művészettel nevelés segít a saját motiváció megtalálásában! Ne higgyünk az olyan divatos, valójában tartalmatlan hozzászólásoknak, amelyek azt hangoztatják, hogy tárgyi tudásra manapság már nincs szükség, hiszen elég egy kattintás, és minden kérdésünkre választ kaphatunk… Sematikus, uniformizált megoldások helyett a sokszínűségben mutatjuk fel az értéket: valljuk, hogy különböző utak visznek a „hegytetőre"! Munkánkkal alternatívát kínálunk a tanárképzésben, illetve a pedagógus-továbbképzésben, megadva minden lehetőséget a kipróbált, jó gyakorlatok elsajátítására. Elég csak végigtekinteni a módszerek hosszú során, hogy lássuk: tagjaink meg nem szűnő elkötelezettséggel mutatják fel életművüket, a művészettel nevelés értékeit.
Tóth Ida
Fotó: Walter Péter
– A kifejezés nem egyenlő a művészképzéssel, és nem egyenlő valamely művészeti ág oktatásával sem, hiszen arra megvannak a megfelelő iskolák, alkotóműhelyek. A művészettel nevelés például akkor valósul meg, amikor integratív módon bevisszük a művészetet akár a földrajzórára vagy a történelemórára, ezzel bevonjuk a foglalkozásba a gyerekeket, akik ily módon élményszerűen sajátíthatják el a tananyagot. Kutatások bizonyítják, hogy érzelmileg bevonódott helyzetekben elmélyül a tudás és belső motivációs forrássá válik. A nemzetközi mérések egzakt mutatói arra is rávilágítanak, hogy a művészettel nevelés exponenciálisan növeli a tanulás eredményességét minden más területen, például matematikából is. Hatékonysága ráadásul nemcsak az oktatásban, hanem a nevelésben is megmutatkozik: a művészettel nevelés ugyanis visszahat a személyiségre, a kreativitásra, a közösségben való gondolkodásra, a szociális érzékenységre, így végső soron egy empatikusabb társadalom felé mutat.
– Mintha épp az ellenkezőjét tapasztalnánk a mindennapokban.
– A magyar oktatási rendszer sok szempontból szembemegy mindazzal, ami mára részévé vált a közös tudásnak: a teljes emberi létnek feltétele a jobb és bal agyfélteke egyensúlya, vagyis tudományra és művészetre egyaránt szükség van a mindennapokban. Az InSEA szakmai közösség immár hetven éve foglalkozik az innovatív pedagógia kutatásával, terjesztésével, valamint a művész- és pedagógusképzéssel. Háromévenként világkonferenciákat, a köztes években pedig európai, ázsiai, afrikai és amerikai szakmai konferenciákat rendez kiállításokkal, alkotó és módszerátadó műhelymunkákkal a mintegy hatvan országból érkező, háromezernél több tagja számára. Ebbe a világszervezetbe kérte tagfelvételét az MMA MMKI Művészettel Nevelés Hálózat – összehangban az UNESCO és az InSEA művészeti oktatási irányelveivel. A 38. világkonferencia idén július 21–25. között lesz a csehországi Olmützben, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem, a finn Lappföldi Egyetem és a japán Kjúsúi Egyetem kutatóinak projektjei is bemutatkoznak négy előadással és poszterkiállítással az MMA MMKI támogatásával.
– Csak úgy sorjáztak a kérdések a IV. Művészettel nevelés konferencia Milyennek álmodjuk a jövő iskoláját? című műhelybeszélgetésén: hogyan lehet harmonikus, kreatív, önbizalommal teli, együttműködő embert nevelni? Strukturálható-e a közoktatás oly módon, hogy az valóban a gyerek testi-lelki egészségét, teljességét szolgálja? Mitől lesz az iskola „embernövelő" és közösségépítő? Hogyan lehet az oktatás-nevelés élményszerű, érzelmeket is megmozgató? Miként befolyásolhatják a jövő iskoláját a neurobiológia eredményei? Megvalósulhat-e a közoktatásban az a szemlélet, amely leképezi a teremtett világ egységét? Hogyan lesz képes a jövő iskolája kompenzálni a szociokulturális hátrányokat? És mi a szerepe mindebben a művészeteknek, a művészeti tevékenységnek? Milyen tanárképzést feltételez a jövő iskolája? – vetette fel Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője a Művészettel Nevelés Hálózat tagjainak. Kik ők, és milyen válaszaik vannak az egyre sürgetőbb kérdésekre?
– A Művészettel Nevelés Hálózat tagjainak 2023 óta bővülő közössége egy empatikusabb társadalomért munkálkodik. Az alapkoncepció akadémikusainktól, Solymosi-Tari Emőke zenetörténésztől, Farkas Ádám szobrászművésztől, Landgráf Katalin textilművész, tanártól származik, hozzájuk csatlakozott Balázs Mihály építész, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnöke. Az MMA MMKI szervezőként és lebonyolítóként vesz részt az akadémikusok által kezdeményezett munkában. Hogyan bővül a hálózat? Szakmai hitelesség és minőség alapján: első körben a Magyar Művészeti Akadémia Életútdíjával és elismerő oklevelével kitüntetett művészetpedagógusok, intézmények és egyesületek kapcsolódtak a Művészettel Nevelés Hálózathoz. Mára az MMA művészeti ösztöndíjasai, illetve korábbi ösztöndíjasai közül jó néhányan szintén tagjai a hálózatunknak. Honlapunk folyamatosan bővül – https://muveszettelneveles.mma-mmki.hu/ – százhetven kiváló szakember metódusaival, úgynevezett jó gyakorlataival minden művészeti ágból.
– Kilenc jó gyakorlatot mutattak be a műhelykonferencián, többek között Apagyi Mária zongoraművész, zenetanár a férjével, Lantos Ferenc festőművésszel kidolgozott, interdiszciplináris oktatási-nevelési módszerét tette közkinccsé, Lovász Irén néprajzkutató, Kossuth-díjas népdalénekes a lelkiegészség-nevelésről beszélt, Vetró Mihály akadémikus a nádudvari módszert, Somody Beáta, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke a Vizuális Szimbiózis Programot ismertette. Mit vár a világszervezethez való kapcsolódástól a módszerek, illetve az egyre bővülő tagság tekintetében?
– A Művészettel Nevelés Hálózat tagjai előtt kitárul a világ. Az MMA missziója a művészettel nevelés: az InSEA szakmai közösség részeként minden bizonnyal hatékonyabban tudjuk hallatni a hangunkat akár az UNESCO, akár a hazai döntéshozók felé. Ne feledjük: idén esedékes a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata! Célunk a művészettel nevelés értékeit érvényesíteni a magyar oktatási rendszerben. Szeretnénk, ha a kultúrpolitikusok a legfrissebb kutatási eredmények ismeretében megfontolnák: a művészet jelenlétének radikális növelése az oktatásban bizonyító erejű hatással van a társadalom jóllétére. Szeretnénk továbbá megszólítani a fenntartókat – az önkormányzatokat –, az intézményvezetőket és a tanárokat is: válogassanak honlapunkról, tekintsék át, melyik jó gyakorlat áll legközelebb a saját elképzeléseikhez. A cél közös: élményszerűvé tenni és megszerettetni a tanulást. A művészettel nevelés segít a saját motiváció megtalálásában! Ne higgyünk az olyan divatos, valójában tartalmatlan hozzászólásoknak, amelyek azt hangoztatják, hogy tárgyi tudásra manapság már nincs szükség, hiszen elég egy kattintás, és minden kérdésünkre választ kaphatunk… Sematikus, uniformizált megoldások helyett a sokszínűségben mutatjuk fel az értéket: valljuk, hogy különböző utak visznek a „hegytetőre"! Munkánkkal alternatívát kínálunk a tanárképzésben, illetve a pedagógus-továbbképzésben, megadva minden lehetőséget a kipróbált, jó gyakorlatok elsajátítására. Elég csak végigtekinteni a módszerek hosszú során, hogy lássuk: tagjaink meg nem szűnő elkötelezettséggel mutatják fel életművüket, a művészettel nevelés értékeit.
Tóth Ida
Fotó: Walter Péter