Szép Gyula méltatásában kiemelte, hogy Márkos Albert művészi pályafutását igényesség, kitartás és szakmai alázat jellemzi. Erdélyben a Márkos név egybefonódik a komolyzenével, a hivatásos művészetek szeretetével, oktatásával és gyakorlásával. Édesapja Márkos Albert, székely származású kolozsvári zeneszerző, tanár. Testvére, András elismert gordonka-művész volt. Márkos Albert hegedűművésznek szívügye az erdélyi magyar komolyzene kutatása, minőségi oktatása és bemutatása. Miután a kolozsvári Filharmónia koncertmestere lett, újraszervezte a Filharmónia kamarazenekarát. Létrehozta és évtizedeken át működtette a kolozsvári Concordia vonósnégyest, amivel számos, klasszikus és modern műsort játszottak, ezt több felvétel is megörökítette. Számtalan tanítványát állította zenei pályára. Küldetésének érezte és érzi a komolyzene megismertetését olyan erdélyi magyar közösségekkel is, amelyek nem rendelkeznek hivatásos zenei intézménnyel. Közel ötven éven át szervezett kisebb-nagyobb kamarazene-koncerteket és előadásokat, valamint teljes évadokat székelyföldi városokban.
Márkos Albert székfoglalója, a Repríz-Erdélyi magyar zeneszerzők a XX. század második felében elnevezésű előadása olyan korszakot érintett, amelyben a magyar és főleg a román nagypolitika szándéka az volt, hogy Erdélyt és Magyarországot teljesen – ideértve a kultúra minden területét is – szétválassza. Szerencsére a hermetikusnak tervezett szellemi és a fizikai határzár nem sikerült, a határ két oldalán élő tudósok, művészek, pedagógusok, különböző nemzetiségű emberek leleményessége miatt soha nem is tudott tökéletesen működni. Így a magyarok a második világháború végétől a kilencvenes évekig folyamatosan megtalálták a határon átjutás lehetőségét.
A nyolcvanas évek Romániájában az egyházi tárgyú zene mellett a magyarországi zeneszerzők művei is – nagyon kevés kivétellel – feketelistára kerültek, emiatt a huszadik század második felében alkotó erdélyi magyar zeneszerzők Magyarországon szinte ismeretlenek maradtak. A kilencvenes évek elején, amikor Antall József kifejezte, hogy tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, fordulat állt be ebben a helyzetben. A Zenetudományi Intézet magyar zeneszerzőket magas szakmai igényességgel, míves formában bemutató kiadványsorozatában így már megtalálhattuk Csíky Boldizsárt és Vermessy Pétert, emellett az előkészületben levő és tervbe vett művek listáján szerepelt Orbán György és idősebb Márkos Albert is.
Márkos Albert szándéka – reménykedve az MMA támogatásában is – olyan kamarazene-hangversenyekkel egybekötött előadássorozat indítása, amely egy-egy erdélyi zeneszerző életének, munkásságának bemutatásával ad ízelítőt zenei nyelvezetükből, stílusjegyeikből.
Előadásában felsorolta azokat a zeneszerzőket, akik erdélyi származásúak, és a XX. század második felében Erdélyben tanultak, dolgoztak. László Árpád, Delly Szabó Géza, Haják Károly, Molnár Károly, Kozma Géza, Trózner József, Chilf Miklós, Viski János, Veress Sándor, aki népdalkutatóként dolgozott a Néprajzi Múzeumban, később zeneszerzést tanított a Budapesti Zeneakadémián. Eisikovits Mihály (Miksa), Demián Fischer Vilmos, Jodál Gábor, Jagamas János, Márkos Albert, aki Kolozsváron dolgozott, mint zeneszerző, kórusvezető, hegedű- és brácsaművész, Ligeti György, aki erdélyi magyar népdalokat gyűjtött, tanított többek között Budapesten, Berlinben, Stockholmban, Darmstadtban. Kurtág György, aki zongorát, kamarazenét tanított a Budapesti Zeneakadémián, Csire József, Birtalan József (Bagossy József álnéven), Oláh Tibor, Zoltán Aladár, Kiskamoni Szalay Miklós, Kozma Mátyás, Vinkler (Ad)albert, Junger Ervin, Hary Béla, Terényi Ede, Fátyol Tibor, Szabó Csaba. Csíky Boldizsár, aki a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia titkára, igazgatója volt, jelenleg a Marosvásárhelyi Művészi Egyetem professzora és a zeneszerzés mellett zenetudományi munkát is végez, Vermessy Péter, Czakó Ádám, Hencz József, Eötvös Péter. Orbán György, aki a budapesti Zeneműkiadó Vállalat szerkesztője volt, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést tanított, jelenleg Kisorosziban él és alkot. Selmeczi György, aki számos zenei profilú alapítvány, intézmény alapítója, vezetője, és zongoraművészként és karmesterként ismert, Szeghő Péter, Demény Attila, Könczei Árpád, Szalay Zoltán, Lászlóffy Zsolt, ifj. Márkos Albert csellista, Gyöngyössy Levente zeneszerző.
Az erdélyi magyar zeneszerzők felsorolás után ismét megerősítette: célja az erdélyi zeneszerzőket bemutató sorozat létrehozása, amelyben reményei szerint sokan (muzsikusok és muzikológusok/zenetörténészek) vesznek majd részt. Végül megköszönte a bizalmat akadémikussá választásához.
Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte Márkos Albertet az akadémikusok között, majd utalt az elhangzott rangos névsorra, az említett erdélyi muzsikusokra (köztük világraszóló nagyságokkal), illetve arra, hogy nagyon fontos a megismertetésük a magyar közönséggel is, hiszen közülük sokan világszínvonalú művészek.