Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon
A kapcsolódási pontok okán a legalkalmasabb helyszínen, a Pesti Vigadó Könyvtárában mutatták be a három zenetörténeti munkából álló Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon című tanulmánykötetet június 10-én.
Ittzés Mihály, a Kodály Intézet nyugalmazott igazgatóhelyettese, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja méltatta a kötetben szereplő három, különálló tanulmányt, amelyek részletezik Liszt Ferenc 1839 és 1846 között tett magyarországi látogatásait. Ittzés Mihály kiemelte, hogy az egyes írások meglehetős részletességgel foglalják össze a zeneszerző és zongoravirtuóz életének ezt a periódusát, amelyben a magyarországi tartózkodás, a nemessé avatás kísérlete, illetve a nagy árvíz idején tartott segélykoncertjei történtek, hozzátéve azt is, hogy az első két tanulmány, melynek szerzői Dömötör Zsuzsa és Kovács Mária, valamint Mona Ilona, már 1980-ban megjelent a Zeneműkiadó gondozásában, és most ehhez a két munkához csatlakozik Sziklavári Károly Liszt Ferenc Magyarországon 1846-ban című munkája.
A szerzők közül elsőként Dömötör Zsuzsa beszélt az 1839–40-es látogatás előzményeiről, kiemelve Liszt Ferenc bécsi hangversenyeit, ahol egyedülálló módon a legnagyobb pénzadományt gyűjtötte össze az árvízkárosultak javára. Mona Ilona tanulmányából idézte a korabeli titkosrendőri jelentéseket; Liszt Ferenc „veszedelmes magyarbarát magatartásáról" szóló dokumentumok részleteit, illetve a pozsonyi hangversenyek jelentőségét, ahol az Országgyűlés ülésezett ekkor, vagyis 1839. december 18-a és 22-e között.
Kovács Mária ismertette a pesti hangversenyek sorát, az azok köré fonódó társadalmi eseményeket, és Liszt Ferencnek a magyar zenekultúráért hozott áldozatait; a leendő Conservatorium létrehozására tett javaslatát, illetve karitatív tevékenységét. Kitért egyúttal a vidéki hangversenyekre is, többek között a soproni és a győri fellépésekre egyaránt.
Sziklavári Károly összefoglalta az 1846-os látogatásokat, hangsúlyt fektetve az erdélyi körútra, amikor is több nagyvárosban: Kolozsváron, Temesváron, Aradon stb. adott Liszt koncerteket. A szerző azt is hangsúlyozta, hogy Liszt Ferenc életének ez a szakasza, konkrétan az 1846-os év, és annak feldolgozása a szakirodalomban eddig meglehetősen hiányos, töredékes volt, s hogy ő maga igyekezett pontosítani például az egyes koncertek programját, a fellépések helyszínét, és azokat a háttéreseményeket, melyek Liszt és a fogadtatás szempontjából különös jelentőségűek.
Az esten a szerzők korabeli dokumentumok bemutatásával illusztrálták az elmondottakat, illetve Cziffra György előadásában hallgathatta meg a közönség Liszt Grand Galop Chromatique című különleges darabját. Zárásként Ittzés Mihály Eckhardt Máriát idézte, aki a Muzsika című folyóirat legújabb számában méltatta a kötetet, kiemelve annak tudományos jelentőségét és szociológiai vonatkozásait.
(Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona – Sziklavári Károly: Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon. Budapest, 2015, Eötvös József Könyvkiadó, 242 p.)
A szerzők közül elsőként Dömötör Zsuzsa beszélt az 1839–40-es látogatás előzményeiről, kiemelve Liszt Ferenc bécsi hangversenyeit, ahol egyedülálló módon a legnagyobb pénzadományt gyűjtötte össze az árvízkárosultak javára. Mona Ilona tanulmányából idézte a korabeli titkosrendőri jelentéseket; Liszt Ferenc „veszedelmes magyarbarát magatartásáról" szóló dokumentumok részleteit, illetve a pozsonyi hangversenyek jelentőségét, ahol az Országgyűlés ülésezett ekkor, vagyis 1839. december 18-a és 22-e között.
Kovács Mária ismertette a pesti hangversenyek sorát, az azok köré fonódó társadalmi eseményeket, és Liszt Ferencnek a magyar zenekultúráért hozott áldozatait; a leendő Conservatorium létrehozására tett javaslatát, illetve karitatív tevékenységét. Kitért egyúttal a vidéki hangversenyekre is, többek között a soproni és a győri fellépésekre egyaránt.
Sziklavári Károly összefoglalta az 1846-os látogatásokat, hangsúlyt fektetve az erdélyi körútra, amikor is több nagyvárosban: Kolozsváron, Temesváron, Aradon stb. adott Liszt koncerteket. A szerző azt is hangsúlyozta, hogy Liszt Ferenc életének ez a szakasza, konkrétan az 1846-os év, és annak feldolgozása a szakirodalomban eddig meglehetősen hiányos, töredékes volt, s hogy ő maga igyekezett pontosítani például az egyes koncertek programját, a fellépések helyszínét, és azokat a háttéreseményeket, melyek Liszt és a fogadtatás szempontjából különös jelentőségűek.
Az esten a szerzők korabeli dokumentumok bemutatásával illusztrálták az elmondottakat, illetve Cziffra György előadásában hallgathatta meg a közönség Liszt Grand Galop Chromatique című különleges darabját. Zárásként Ittzés Mihály Eckhardt Máriát idézte, aki a Muzsika című folyóirat legújabb számában méltatta a kötetet, kiemelve annak tudományos jelentőségét és szociológiai vonatkozásait.
(Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona – Sziklavári Károly: Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon. Budapest, 2015, Eötvös József Könyvkiadó, 242 p.)
