Event - Left portrait image
Pesti Vigadó
1051 Budapest, Vigadó tér 2.

Tamás Menyhért, Dr. Szász László, Solymosi-Tari Emőke, Pécsi Györgyi

Pécsi Györgyi: Honvágy egy hazáért – Identitásváltozások a rendszerváltozások után induló erdélyi és vajdasági írók műveiben

Akadémiai székfoglaló előadás – 2018. április 26.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban folytatódtak akadémikusaink székfoglaló előadásai. Április 26-án 13.00 órától Pécsi Györgyi irodalomtörténész előadását hallgathatták meg az érdeklődők Honvágy egy hazáért – Identitásváltozások a rendszerváltozás utáni fiatal vajdasági és erdélyi irodalomban címmel. Pécsi Györgyi laudátora dr. Szász László irodalomtörténész; a program levezető elnöke Solymosi-Tari Emőke az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője, az elnökség képviselője Tamás Menyhért író, költő, az MMA rendes tagja volt. 
Dr. Szász László laudációjában Pécsi Györgyi életművét több egységre bontva többek között kritikusi mivoltában publikált ismertetéseit, kritikáit, elemzéseit, értelmezéseit méltatta. Az irodalomtörténész rávilágított arra, hogy a Pécsi Györgyi által bemutatott szerzők száma több száz, a műveké több ezer, Olvasópróbák 1. és 2., Írások és olvasások, valamint Folytatódik című gyűjteményes kötetein kívül szinte minden mértékadó folyóiratban olvashatóak műinterpretációi. Dr. Szász László kiemelte: amennyiben az előbbiekről pontos számvetés készülne, az utóbbi ötven év magyar irodalmi termésének egyszemélyes enciklopédiája jönne létre. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Pécsi Györgyi műveire jellemző, a laudált átfogó, nagylélegzetű esszéiben, értekezéseiben és monográfiáiban a teljes magyar irodalmat, mint egészet felmutató panorámajelleg meghatározó jelentőséggel bír az életműben. Végül az előbbi – alapvetően a költészetre fókuszáló – munkásság rövid elemzése után a prózai írásokat emelte ki és átfogó képet nyújtott Pécsi Györgyi irodalmi közéletben végzett tevékenységéről is.
Pécsi Györgyi „Honvágy egy hazáért - Identitásváltozások a rendszerváltozások után induló erdélyi és vajdasági írók műveiben" címmel tartotta meg székfoglaló előadását. Bevezetésében a trianoni békekötés és a magyar nemzet szétdarabolása folytán kisebbségbe került magyarság és az utódállamok államalkotó nemzetei egymástól való távolodásának okait vizsgálta. Az akadémikus rámutatott: eltérő erőarányban, de hasonló folyamat zajlott és zajlik a többi szomszédos, nemzetté váló nép és az ott élő magyar kisebbség között (Szlovákia, Szerbia, Ukrajna), a rendszerváltozások után pedig eszkalálódott az ebből fakadó feszültség. A vajdasági magyar irodalmat áttekintve Ki vagy te, vajdasági magyar? címmel, Losoncz Márk szerkesztésében megjelent, fiatal kutatók identitásvizsgáló tanulmánykötete alapján nyújtott képet az identitással és az egzisztenciával kapcsolatban megélt kettős illúzióvesztésről, generációs élményként értékelve a Szerbiával és Magyarországgal összefüggésben is egyaránt megtapasztalt nyelvi elkülönbözést, majd a teljesebb idegenség kialakulásának érzetét. Pécsi Györgyi történelmi áttekintést adott a vajdasági magyar irodalmi élet személyes és kollektív emlékezetéről és kulturális tapasztalatairól; többek között Fenyvesi Ottó, Thomka Beáta, Balázs Attila, Danyi Zoltán, Orcsik Roland, Szabó Palócz Attila, Terék Anna, T. Kiss Tamás és Tóbiás Krisztián műrészleteinek rövid bemutatásával tárta a közönség elé a vajdasági kortárs magyar irodalom önazonosság-kereső, identitásformáló folyamatait. Az erdélyi magyar kisebbségi irodalmat elemezve Ámos Lóránd, Fekete Vince, László Noémi, Losoncz Alpár, Lövétei Lázár László és Orbán János Dénes műveiből vett idézetekkel szemléltette a radikális fordulatot, amely a kilencvenes években az erdélyi magyar irodalmat jellemezte. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a székely mítosz újraköltése mellett a '89 után induló prózaírók is – a megszaporodott oral historyk, memoárok mellé – felcsatlakoztak a múlt emlékezetének ébrentartásához. Tompa Andrea (A hóhér háza, Fejtől s lábtól) és Vida Gábor (Egy dadogás története) regényeiben Kolozsvár, illetve a székelység, a tömbben és szórványban élő erdélyi magyarság múltját dolgozzák fel. Mint elmondta: ma már természetes, hogy egy magyarországi író kolozsvári, újvidéki, pozsonyi folyóiratban publikál, vagy egy magyarországi költő első kötete Kolozsváron jelenik meg. Az erdélyi magyar irodalmi élet intézményépítésének pozitív értékelése mellett Pécsi Györgyi végül felhívta a figyelmet arra, hogy változatlanul késik a megelőző hetven év határon túli irodalmának integrálása. A '89/90 előtt íródott művek továbbra is a határon túli fogalomkörben olvasódnak, csatolmányok, s ezt az anomáliát a legutóbbi, Szegedy-Maszák-féle irodalomtörténet-írás sem tudta föloldani. Meglátása szerint a megoldandó kérdések egyre szaporodnak, cselekvésre késztetve az alkotókat és az irodalmi közélet képviselőit.
 
                                                                                                                        
Pécsi Györgyi (Zalaszentgrót, 1958. július 23.)
Pro Literatura-díj, Kölcsey-díj, József Attila-díj, Székelyföld-díj, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja
 
1976–1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású, 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Elsősorban az 1956 utáni magyar irodalommal foglalkozik, kitüntetetten határon túli költészettel. Az irodalmat a nemzeti önismeret, a kívánatos nemzeti stratégia részének tekintve túllép az irodalomtudomány szűkebben értelmezett körén. Releváns irodalomtörténeti monográfiát írt Kányádi Sándorról és Tőzsér Árpádról, több tanulmánykötetben jelentek meg dolgozatai Sütő András, Gion Nándor, Ferenczes István, Ferdinandy György, Csoóri Sándor, Tornai József, Nagy Gáspár, Páskándi Géza, Nagy László, Kondor Béla, Ágh István műveiről. Folyamatosan szemlézi a Kárpát-medence fiatalabb nemzedékeinek műveit is, Elek Tibor mellett Pécsi Györgyi a konzervatív középnemzedék legelfogadottabb kritikusa. A rendszerváltozás után, szakmai hitelükkel és személyes jelenlétükkel különösen sokat tettek a magyar-magyar kapcsolatokért, a határon túli és a magyarországi magyar irodalom integrálásáért. Könyvkiadói és folyóirat szerkesztőként, irodalomszervezőként is kiemelten támogatja a határon túli írókat pályára segíti a fiatal szerzőket. Elindította és gondozza a Felsőmagyország Kiadó Vízjelek című – eddig mintegy negyven megjelent kötetének –, rangos irodalomtörténeti sorozatát. A határon túli tanácskozások rendszeres előadója, konferenciákat szervezett és nagyszámú irodalmi beszélgetést vezetett (Írószövetség, Petőfi Irodalmi Múzeum). Évekig önálló rovattal jelentkezett a csíkszeredai Székelyföld és a kolozsvári Irodalmi Jelen folyóiratban, 2004 és 2008 között hetente írta könyvajánlóját a Magyar Katolikus Rádiónak. 2011-es megalakulásától vezeti a Magyar Művészeti Akadémia művészeti dokumentációs osztályát, korszerűen és professzionálisan megszervezte az Akadémia nyomtatott és audiovizuális részlegét (az MMA videós honlapja jelenleg a legjelentősebb kulturális internetes portál), 2017 októberétől az MMA Kiadó Nonprofit Kft. ügyvezetője.


Pécsi Györgyi