Schrammel Imre méltató írásában bemutatta a művészeti szakíró, filozófus, eszmetörténész és 10 évig főtitkári tisztséget betöltő akadémikus nagy ívű pályáját, széles spektrumú tevékenységi körét. Tanulmányairól, az MMA intézményesítésének háttérmunkájáról beszélt. Külön kiemelte, miképpen vitte végig azt, hogy megmaradjon a „páskándi, makoveczi" hagyomány. Taktikusan kijelölte a helyét az Intézménynek, kezdeményezésére bevezették a 3 éves ösztöndíjrendszert és a művészjáradékot, valamint elindult a Magyar Művészet folyóirat. Főtitkárként számos szakmai együttműködést kötött, és emellett kutatói és oktatói munkájára is jutott ideje.
Dr. Kucsera Tamás Gergely művészeti szakíró, filozófus, eszmetörténész, az MMA főtitkára „A beszélgetés folytatódik."- Hommage à Molnár Tamás címet választotta előadásának. Elsőként Szabó Marianne textilművészt, Makovecz Imre özvegyét köszöntötte, majd felidézte, hogy 2011-ben a köztestület Molnár Tamást az posztumusz tiszteleti tagjának választotta.
Molnár Tamás 100. születésnapjáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen emlékeztek meg, valamint a Művészetelméleti Tagozat egész napos konferenciát rendezett a filozófus tiszteletére. Kucsera Tamás Gergely egy személyes vonatkozással folytatta, mint elmondta a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet akadémikus tagjainak Óbudán az egykori Kecske utcai akadémiai szalonban külön székük van, amelyen réztáblán rajta van a nevük. Molnár Tamás székét erre a konferenciára elhozatta. Továbbá kikérte a jegyzőkönyvét, valamint a hangfelvételét annak az akadémikusi klubbeszélgetésnek, ahol Molnár Tamás két előadást is tartott. Igazi szalonhangulat volt a kazettákon. Molnár Tamás 1994. október 13.-án Lehet-e filozofálni manapság? címmel tartotta bemutatkozó előadását, amelyben a megismerés mikéntjét relativizálta. Nincs is filozófia, utalt Molnár Tamásra, hiszen akik ezt művelik, valójában nem filozófusok, hanem ideológusok, ideologizálnak. A gondolkodás alapját – vallja – a hagyományosan vett realista metafizika adja, azaz a külvilág tőlünk függetlenül létezik, és megismerhető. Ma a jó regényíró és jó költő filozofál.
Molnár Tamás akadémikus 1995. november 30-án tartotta meg székfoglaló előadását: Baloldal-jobboldal a művészetben címen. Az ülést Gyurkovics Tibor vezette, opponensnek Hernádi Gyulát és Dobai Pétert kérték fel. Ebben a jobb- és baloldal felosztása mellett Molnár Tamás arról is beszélt, hogy elsősorban ember, másodsorban művész. A művésznek nem az a kötelessége, hogy újat teremtsen, hiszen az Isten feladata. A művészeti alkotás-karikatúra nem reprodukál, de felismerhető marad. Számára a művész akkor erkölcsös, mint művész, ha nem torzít a felismerhetetlenségig. Teleológikus gondolkodására utal az is, hogy szerinte a műalkotás: „tükörkép, amelyben fel lehet ismerni isten adományát, a teremtést..." A filozófiát akarta a valóság felé fordítani.  Az akadémikus idézte Molnár Tamás szavait „itt én vagyok a koronatanú (…) nekem ez az ország a szívemen van és idegen." 2000-ben Széchenyi-díjat kapott, ami a legmagasabb hazai tudományos elismerés volt.
Frenyó Zoltán, az MTA Filozófiatudományi Intézetének főmunkatársa konferenciát szervezett Molnár professzor tiszteletére a halála előtti évben, amin a Molnár Tamás Kutatóintézet vezetője Molnár Attila Károly, és Turgonyi Zoltán, Mezei Balázs is részt vett. Molnár Tamás életrajza – ahogy utalt rá az akadémikus – feldolgozott. Életének nemcsak azért ad keretet a Trianoni Békediktátum, mert abban az évben született, hanem azért is, mert 1956 után kérték fel, hogy emigrációs közösségek előtt beszéljen. Molnár volt a Szent Korona hazatérésének egyik szellemi előkészítője. Konzervativizmusa számos kötetben, fejtegetésében nyomon követhető. Írásmódja a bölcseleti esszét követi. E műfaj az MMA művészetelméleti lapjába, a Magyar Művészetbe 2013-as indulásakor be is került.
Kucsera Tamás Gergely személyesen is találkozott a professzorral. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ugyanis az 1997-1998-as tanévben politika-filozófia témájú speciálkollégiumát. A lét hierarchiáról beszélgetve a professzor egy hosszú vitát lezárva ezt mondta ifjú tanítványának: „Tamás, értem az érveit, jók, de szerintem az enyémek is azok. Ezért kérem, fogadja el, hogy én már egy öreg professzor vagyok, majd, ha ön is öreg professzor lesz, akkor hozzám hasonlóan fog ragaszkodni az álláspontjához."
A Molnár Tamás-i életmű, filozófia-és valóságfelfogása – zárta a székfoglalót dr. Kucsera Tamás Gergely – elvi alapot adhat nekünk a XXI. században.
Solymosi-Tari Emőke levezető elnök megköszönte a székfoglalót és a személyes emlékek felidézését, emellett reményét fejezte ki, hogy mielőbb nyomtatott formában is olvasható majd az előadás. (A székfoglaló szövegének szerkesztett változata időközben megjelent a Magyar Művészet, a Magyar Művészeti Akadémia elméleti folyóirata 2021/5. számában.)
Kiss János alelnök az MMA elnöksége nevében kijelentette, hogy dr. Kucsera Tamás Gergely elfoglalta akadémiai székét. Majd táncművészként, harcostársként, barátként tette hozzá, hogy az akadémikus az alapító atyák örökségének hordozója. Felidézte első találkozásukat, amikor Mihályi Gábor táncművész barátjával felkeresték Fekete Györgyöt, hogy felajánlják segítségüket az alakulófélben lévő köztestületben, és ott egy aktív, lelkes fiatalemberrel ismerkedett meg, aki nem volt rest megfogni a „malteros lapátot", hogy segítsen az építkezésben, majd megköszönte, hogy ebben az építkezésben az alapoktól indulva szolgálatot teljesített. Végül azzal köszönt el: „Hitedet soha ne veszítsd el!"

Schrammel Imre laudációja Kulcsera Tamás Gergely akadémiai székfoglalójához (pdf)

Dr. Kucsera Tamás Gergely
címzetes egyetemi tanár, művészeti szakíró, filozófus, eszmetörténész
Budapest, 1976. június 28.
Visegrádon él
Az MMA levelező tagja (2019–)
Művészetelméleti Tagozat
A Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (2011–2021)
Díjai: a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián-emlékérme (2014), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2017), Bánffy Miklós-díj (2018)