
Hefter László
Hefter László: Fényterek
Akadémiai székfoglaló előadás – 2021. szeptember 3.
A Pesti Vigadóban 2021.szeptember 3.-án megtartotta székfoglaló előadását Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, restaurátorművész Fényterek címmel. A levezető elnök, Sára Ernő tervezőgrafikus, az Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Jahoda Maja belsőépítészt, az MMA rendes tagját, hogy tartsa meg laudációját.
A Pesti Vigadóban 2021.szeptember 3.-án megtartotta székfoglaló előadását Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, restaurátorművész Fényterek címmel. A levezető elnök, Sára Ernő tervezőgrafikus, az Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Jahoda Maja belsőépítészt, az MMA rendes tagját, hogy tartsa meg laudációját.
Jahoda Maja laudációjában elmondta, hogy Hefter László, vagy ahogy a szakmában és baráti körben hívják Hefi sokoldalú, rendkívül igényes, szakmája egyik folyamatosan dolgozó, meghatározó jelentőségű kortárs művésze. Magas szellemi - szakmai igényesség jellemzi restaurátori és szakértői munkáját is, valamint tanít. Méltató beszédében kiemelte, hogy a mai magyar üvegművészek jelentős része az Ő keze alól került ki. Úgy ismeri az üveget és az üvegmesterséget mint kevesen. Sokoldalú, rendkívül igényes, szakmája egyik folyamatosan dolgozó, meghatározó jelentőségű kortárs művésze. Magas szellemi - szakmai igényesség jellemzi restaurátori és szakértői munkáját is.
Hefter László székfoglaló előadását azzal kezdte, hogy érzelmileg és lelkileg is bele kell vonni az iparművészetbe a finomságokat, átadni a hitet, a tudásanyagot, amivel pluszt vihetnek a művészetbe. Két évig részt vehetett a Köztestület vezetői feladataiban Szávoszt Katalinnal és ennek egyik eredménye volt 70 művész kiállítása Mestermunkák címmel. Mindvégig a magyar iparművészetért dolgozott. 2019 óta levelező tagja az Akadémiának, és vallja, az iparművészeknek oda kell figyelniük és reagálniuk kell a jelenre. Főiskolán kölcsönzött kedves tanárától egy mottót: Tárgy, eszköz, motívum. Eszerint dolgozott, hisz az üvegművész az építészeti munkák belső tereit díszíti. Alkalmazkodás természetes és épített környezet között. A térben feloldódnak a feszültségek, a fény által keltett érzelmi hatásokról szólnak,így jönnek létre a fényterek. Az üvegművészek a fényt próbálják megállítani, formába rendezi, amivel az épület is gazdagodik. Ez egy meditatív állapot, amiben létrejön a csend, amiben párbeszédet folytathatunk Istennel. A fény által létrehozott szín rávetül az emberre és az idővel azonos meditatítv hangulatot megteremti. Az üvegművész utalt rá, hogy fontos, hogy Isten dicsősége megjelenjen munkáiban. Utalt arra is, hogy munkásságának egésze kettős: egyrészt folyamatosan reagál az új dolgokra, arra, ami ma, most, a jelenben történik velünk, az előzmények nélküli dolgokra, ahol kezünket az öröm irányítja, valamint restaurátori tevékenységében megőrzi a régmúlt művészeinek üzeneteit. A kettőnek pedig együtt kell hatnia. Az Akadémia feladata is ilyen kettős: őrizni kell a múlt értékeit, emellett reagálni kell arra, ami ma történik, arra, amiben hiszünk, az Istentől kapott adományra. Hefter László beszélt főbb munkáiról, valamint galériájáról Pannonhalmán, ahol célja a kiállító művészek bemutatása mellett közösséget formálni, összefogni nemzetközi és magyar üvegművészekkel, valamint a társművészetekkel. Az üvegművészet az ember szeretetéről és az Isten dicsőségéről szól. Suger apát szavait idézt „a fény úgy jöjjön be az épületbe, mintha Isten lenne, és teremtse meg az atmoszférát, amelyben párbeszédet folytathatunk Istennel. Az iparművészet- zárta előadását- olyan eszköztár, amivel többek leszünk és többet tudunk adni.
Sára Ernő megköszönte a mély és elgondolkodtató székfoglalót, majd felkérte az elnökség képviselőjét Kovács Istvánt a zárszóra. A költő egy történelmi hasonlatot hozott, ahol egy üveglap elpattanása jelezte a bajt a várban lakóknak. Kihangsúlyozta azonban, hogy nincs baj, hiszen Hefter László művei mind az életről szólnak.
Jahoda Maja laudációja Hefter László akadémiai székfoglalójához (pdf)
Hefter László
üvegművész
Budapest, 1943. szeptember 15.
Győrben él
Az MMA levelező tagja (2019–)
Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat
Díjak: Győr Város Borsos Miklós emlékplakettje (1982); Ferenczy Noémi-díj (1992); Győr Város Kultúrájáért díj (1998); Győr Város Művészetéért díj (2000); Győr-Moson-Sopron megye fődíj, Őszi tárlat díja (2004); Szent László díj (2011); Megyei Prima díj (2018)
Hefter László székfoglaló előadását azzal kezdte, hogy érzelmileg és lelkileg is bele kell vonni az iparművészetbe a finomságokat, átadni a hitet, a tudásanyagot, amivel pluszt vihetnek a művészetbe. Két évig részt vehetett a Köztestület vezetői feladataiban Szávoszt Katalinnal és ennek egyik eredménye volt 70 művész kiállítása Mestermunkák címmel. Mindvégig a magyar iparművészetért dolgozott. 2019 óta levelező tagja az Akadémiának, és vallja, az iparművészeknek oda kell figyelniük és reagálniuk kell a jelenre. Főiskolán kölcsönzött kedves tanárától egy mottót: Tárgy, eszköz, motívum. Eszerint dolgozott, hisz az üvegművész az építészeti munkák belső tereit díszíti. Alkalmazkodás természetes és épített környezet között. A térben feloldódnak a feszültségek, a fény által keltett érzelmi hatásokról szólnak,így jönnek létre a fényterek. Az üvegművészek a fényt próbálják megállítani, formába rendezi, amivel az épület is gazdagodik. Ez egy meditatív állapot, amiben létrejön a csend, amiben párbeszédet folytathatunk Istennel. A fény által létrehozott szín rávetül az emberre és az idővel azonos meditatítv hangulatot megteremti. Az üvegművész utalt rá, hogy fontos, hogy Isten dicsősége megjelenjen munkáiban. Utalt arra is, hogy munkásságának egésze kettős: egyrészt folyamatosan reagál az új dolgokra, arra, ami ma, most, a jelenben történik velünk, az előzmények nélküli dolgokra, ahol kezünket az öröm irányítja, valamint restaurátori tevékenységében megőrzi a régmúlt művészeinek üzeneteit. A kettőnek pedig együtt kell hatnia. Az Akadémia feladata is ilyen kettős: őrizni kell a múlt értékeit, emellett reagálni kell arra, ami ma történik, arra, amiben hiszünk, az Istentől kapott adományra. Hefter László beszélt főbb munkáiról, valamint galériájáról Pannonhalmán, ahol célja a kiállító művészek bemutatása mellett közösséget formálni, összefogni nemzetközi és magyar üvegművészekkel, valamint a társművészetekkel. Az üvegművészet az ember szeretetéről és az Isten dicsőségéről szól. Suger apát szavait idézt „a fény úgy jöjjön be az épületbe, mintha Isten lenne, és teremtse meg az atmoszférát, amelyben párbeszédet folytathatunk Istennel. Az iparművészet- zárta előadását- olyan eszköztár, amivel többek leszünk és többet tudunk adni.
Sára Ernő megköszönte a mély és elgondolkodtató székfoglalót, majd felkérte az elnökség képviselőjét Kovács Istvánt a zárszóra. A költő egy történelmi hasonlatot hozott, ahol egy üveglap elpattanása jelezte a bajt a várban lakóknak. Kihangsúlyozta azonban, hogy nincs baj, hiszen Hefter László művei mind az életről szólnak.
Jahoda Maja laudációja Hefter László akadémiai székfoglalójához (pdf)
Hefter László
üvegművész
Budapest, 1943. szeptember 15.
Győrben él
Az MMA levelező tagja (2019–)
Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat
Díjak: Győr Város Borsos Miklós emlékplakettje (1982); Ferenczy Noémi-díj (1992); Győr Város Kultúrájáért díj (1998); Győr Város Művészetéért díj (2000); Győr-Moson-Sopron megye fődíj, Őszi tárlat díja (2004); Szent László díj (2011); Megyei Prima díj (2018)