Pap Ferencet családi öröksége a küzdeni vágyás indította el a tudásra való törekvésre és belső szándékra, ami alakította mély és ösztönös tehetséget. Operatőrként – halljuk a laudációban – Pap Ferenc, vagy ahogy pályatársai hívják, Pap Feri nem elégszik meg a látvány létrehozásával, bele akar látni a nyersanyag szerkezetébe, a fény varázslatos világának tudatosan és módszeresen kihasználható rejtelmeibe, nem elégszik meg a felszín megragadásával, rendezőtársaival együtt küzd a társadalmi és politikai élet, az ember és a lélek mögöttes világának hiteles feltárásáért. Nem elégszik meg azzal sem, hogy csupán a képalkotás világának minden műhelytitkával foglalkozzon: szinte a filmkészítés valamennyi munkafázisának fürkészője, kutatója. Ő az,aki a dokumentarista játékfilmet először viszi külföldi sikerre Erdős Pál Aj király katonát! cannes-i Aranykamerájával. Ezután Pap Ferenc megtartotta bejátszásokkal kiegészített székfoglaló előadását. Ahogy kezdte, „sokkal inkább a képek embere vagyok, nem a szavaké."
Az alföldi tanyavilágból érkezett tizenkettedik gyermekként, a szegény paraszti sors összes terhével és hátrányával. Osztályelső volt az elemiben, majd elkezdett fotózni, és fotóriporter szeretett volna lenni. Így ment felvételizni a főiskolára, ahol művészettörténet tanár, Szöllősiné és Illés György is támogatta. Évtizedekig még úgy érezte, hogy nem más, mint egy statisztikai adat, mert kellett a főiskolára egy paraszti származású is, aki ellensúlyozza a belterjességet, hogy itt mindenki valakinek a fia, az ismerőse. Az osztályuk volt Herskó János utolsó osztálya 1969-ben, aki 1971-ben elhagyta Herskó az országot. A főiskolán mindenkit hagytak a saját maga módja és igényei szerint fejlődni. Kardos Sándor, Somhegyi Bélával és Kurucz Sándor osztálytársakkal az expresszionista stílushoz vonzódtak, ahol a képnek nem az a feladata, hogy a valóságot ábrázolja, hanem, hogy az operatőrben kialakult elképzelést teremtse újjá a gép előtt. A hetvenes évek elején azonban ezeknek az irányzatoknak nem volt talaja itthon. Az első film a Vakvilágban volt, Gyarmathy Lívia filmje, ahol megvalósíthatta elképzeléseit. A Balázs Béla Stúdióban azonban a valóságábrázolás reneszánsza kezdődött és Pap Ferenc örömmel csatlakozott a dokumentaristákhoz. A hagyományos játékfilmkészítéshez a „posztgraduális képzést" Sára Sándor kameramanjaként kaphatta meg. Három filmben is együtt dolgozhatott vele. 1973-ban fél évig forgatták az ötrészes Nevelésügyi sorozatot, amelynek öt rendezője volt – Dárday István, Mihályfy László, Szalai Györgyi, Vitézy László és Wilt Pál – és ami a legjobb iskola volt.
A Jutalomutazás után kialakult dokumentarista filmkészítés stílussá, szemléletté vált, ami a formálódó Budapesti iskola filmjeit jellemezte. „Nem tudom máshoz, mint a free-jazzhez, az improvizatív örömzenéhez hasonlítani azt, amikor létrejön egy spontán összjáték a stábban. Nagyon jó érzés, hogy akármit csinál a színész – pedig nem tudom előre, hogy mit fog csinálni – az nem fog ki rajtam, mert akkor is kompozícióban, jó helyen világítva, minden pillanatának hasznosnak kell lennie, mindezt próba nélkül, hiszen civilekkel nem lehet ismételni a jelenetet, mert nem lehet ugyanazon a hőfokon folytatni." Ennek a módszernek a lényegéhez tartozik a kétkamerás megoldás. Így készült a Filmregény, a Családi tűzfészek és az Adj király katonát! is. A technika fejlődése is kedvezett a dokumentarista irányzatnak. A Jutalomutazás forgatásakor még harminckilós, 35mm-es kamerákat használtak, mivel eredeti hangot csak így lehetett rögzíteni. A következő filmjénél, a Filmregénynél már volt a 16 mm-es, kézbe vehető és hangos felvételt lehetővé tevő kamera, ami szárnyakat adott a műfajnak. A dokumentum-játékfilmek készítése olyan valóság megalkotását célozza meg, amelyik minden jegyében, mozdulatában hiteles. A játékfilmben viszont egy soha nem létezett világot kell minden részletében megkonstruálni.
Kardinális kérdés a rendező-operatőr viszony is. Pap Ferenc szinte állandó rendezőtársakkal készítette a több mint negyven. A legszorosabb munkakapcsolata a Dárday-Szalai alkotópárossal, Gyarmathy Líviával, Erdőss Pállal és Vitézy Lászlóval volt. A rendezőkkel való viszony lényege a kompromisszumkészség. A hagyományos játékfilmkészítésnél szükségképpen kreatívabb lehet az operatőr, mint a realizmusra törekvő dokumentarizmusnál. Török filmeket is forgatott és John Mitchell Johnson amerikai rendezővel a Fodors guide útikönyv alapján úti filmet forgatott Alaszkától Szingapúrig. Vitézy Lászlóval együtt kezdte a pályát. A Békeidő, a Vörös föld című filmek mellett az utóbbi tíz évben Móricz Zsigmond regényeiből tv-filmeket forgatnak kétkamerás módszerrel. A digitális módszernek köszönhetően pedig sokkal tisztábban lehet világítani jobban meg lehet valósítani egy sallangmentes képi világot.  Pap Ferenc előadása végén köszönetét fejezte ki, hogy meghívást kapott a Magyar Művészeti Akadémia Film és Fotótagozatába, és egyben szerencsés embernek tartja magát, hogy a szakmája egyben a hobbija is. Az elnökség képviseletében Haris László fotóművész, az MMA Felügyelő Testületének tagja zárszavában kihangsúlyozta, hogy az Akadémia gazdagabb lett Pap Ferenc, illetve ahogy ismerősei hívják, Pap Feri akadémiai tagságával, hiszen egy különleges személyiségű alkotót ismert meg benne. 

Pap Ferenc operatőr Nagykőrös, 1949. október. 9. az MMA levelező tagja (2019–) Film- és Fotóművészeti Tagozat   Pap Ferenc az ún. dokumentarizmus képviselője, melyet először ő visz sikerre külföldön, a Cannes-i Filmfesztiválon elnyert Aranykamera-díjjal (Adj király katonát!). Az egykori Balázs Béla Stúdió tagja. Emellett Balázs Béla-díjat, valamint Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Fesztivál életműdíját is elnyerte. Közel ötven magyar játékfilmet fényképezett, forgatott több koprodukciós filmet is. 2012 óta rendez is. Dokumentumfilmjei száma száz felett van. Eddigi alkotótársai többek közt olyan személyiségek voltak, mint Dárday István, Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza, Sára Sándor, Tarr Béla, Koltai Lajos, Vitézy László, Erdőss Pál. Jelentős filmjei közé tartoznak a Családi tűzfészek, Adj király katonát, Jutalomutazás, Recsk című filmek.