Buglya Sándor a tagozat nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte Feledy Balázst, hogy mondja el méltató szavait, aki laudációját Cakó Ferenc mestereivel és néhány életrajzi részlettel kezdte. Hangsúlyozta, hogy mára Cakó Ferenc neve egyenlő lett a homokanimáció kifejezéssel. Esetében a világhírt zseniális találmánya, művészi alkotómódszere, technikája hozta meg, melyet ő maga talált ki, fejlesztett és tökéletesített.

Filmeket az 1980-as évektől készít, 1996-ban jött létre az első, élőzenével, élőben készített produkciója. Kiállítására és első homokanimációjára 2001-ben a Pesti Vigadóban került sor, ahol együtt dolgozhattak. A Képzőművészeti Főiskolára 1969-től járt, ahol az alkalmazott grafika szakon tanárai Tamássi Zoltán és Zelenák Crescencia grafikusművészek voltak, és még tanulhatott Barcsay Jenőnél, aki látva a tehetséges fiút meg is jegyezte: „Maga nagyon szeret rajzolni." Csatlakozott a magyar amatőr filmes mozgalomhoz, így nem véletlen, hogy a főiskola elvégzését követően 1974-ben meghívták a Pannónia Filmstúdió munkatársául, ahol 1991-ig tervező-rendező volt.

A magyar animációs filmkészítés gurujává vált, pályája során figyelme először a háromdimenziós animáció felé fordult, gyurma alapanyagú bábfilmeket készített, például a Sebaj Tóbiást vagy a Zénót, de dolgozott más technikával is, készített festményfilmet és reklámfilmeket is. Fantasztikus ötletgazdagság, munkakedv és munkabírás jellemezte, hiszen évekig dolgozott szimultán a filmkészítés és képzőművészet területén.  Gyurmatechnikája ötletgazdag filmtörténeti érték, maga készítette a gyurmákat és ezzel egyidőben készültek illusztrációi is. Pályája csúcsára ért 1988-ban, amikor homoktechnikával Cannes-ban elnyerte az Arany Pálma díjat. Ezt követően sorra jöttek a nemzetközi díjak, de 1989-ben itthon is érdemes művész lett, majd 1999-ben kiváló művész, s közben elnyerte az Arany Medvét Berlinben, 1995-ben. Animációs munkássága mellett fest, grafikát, illusztrációt készít. Hagyományos festészeti, rajz és grafikai munkái mellett új módszereket is alkalmaz. A rajz, a grafika és a festészet az ő esetében szinte szimbiózisban van: grafikái festményszerűsége és festményeinek grafikaszerűsége folyamatosan érzékelhető. Eljut a személyiség mély elemzéséhez, ami már-már karikarisztikus, groteszk szemléletű. Művészetéti munkásságának különleges területe a könyvillusztrációs életműve. Az illusztrációhoz is mindig képzőművészként és filmesként viszonyul. Végül pedig a számítógépes módszerek alkalmazása is része sokirányú alkotótevékenységének. Feledy Balázs azzal zárta laudációját: „Cakó Ferenc egyedülálló életműve és személye gazdagítja a Magyar Művészeti Akadémiát".

Cakó Ferenc A téranimáció stációi című székfoglaló előadásában előre jelezte, hogy három fő pillérre épít, mert nem kizárólag filmesnek tartja magát. Munkássága a képzőművészet, az animációs stílus és az élő homok animációs előadásokból alakult, egymást építve jött létre. Kifejtette: a térbeli animáció a sokoldalúsága miatt vonzotta, ami állandó háttérmunkát igényelt.
A főiskola után kezdetben díszleteket festett, bábokat készített, animációs próbálkozásai voltak. Amikor az 1980-as években megismerkedett a gyurmával, rájött, hogy az a komikum, a szatíra eszköze. A báb és gyurma használatával készítette első filmjét Mercz Lóránttal. A bemutatott Ad astra című film 1982-ben Miskolcon a legjobb kisfilm díját nyerte el. A Pannónia Filmstúdióban már gyermekeknek készített gyurmaanimációkat, a Sebaj Tóbiást, illetve az Autótortúrát és a Zénót.
Édesanyja emlékére készítette el a Hamu című homokanimációs filmet szimbolikus átalakulásokkal, amelyért 1994-ben Arany Medve díjat kapott Berlinben. Átvilágított homokrajzait rögzítette, emellett megjelent az improvizáció is. 1995-ben saját stúdiót hozott létre új filmek készítésére és oktatási céllal. Az első saját produkció a Labirintus volt. 2000-ben a Vízió című film következett. Használt köveket, homokot és tárgyanimációt a fény mellett. A Pszichoparádé című filmjében szerepelt első alkalommal komputeranimáció.

HÉ, SOS! című gyurmaanimációja 2005-ben készült, különlegessége, hogy vízben animálódott és számos vizes kultúrtörténeti utalást tartalmaz. Az Arc című gyurmaanimációja 2007-ben készült el.
Székfoglaló előadása zárásaként az élő homok animációiról beszélt Cakó Ferenc, ez az a műfaj, amelyről a legtöbben ismerik. Ennek a műfajnak előnye, hogy a közönség bevonódik az alkotás folyamatába, viszont nehézsége, hogy élőben nem lehet hibázni és az is fontos szempont, hogy nemzetközileg is értelmezhető legyen a bemutatott mű, tehát közérthető szimbólumrendszert használjon. Munkáit mindig is kézműves animációnak tekintette.
Az elnökség képviseletében Kiss János, az MMA alelnöke szívből gratulált az új akadémikusnak, és örömét fejezte ki, hogy az az életpálya, életút és hit, amit Cakó Ferenc alkotásaiban végigkövethetünk, az alapítóatyákhoz mérve méltóan fogja szolgálni szeretettel, kellő hittel és tehetségével az akadémiát.