Vadász Bence
Vadász Bence: Építészeti kóborlások – Családi inspirációk biztonságából a határmezsgyék felfedezéséig
Akadémiai székfoglaló – 2021. június 21.
A Pesti Vigadóban 2021. június 21-én megtartotta székfoglaló előadását Vadász Bence építész Építészeti kóborlások – Családi inspirációk biztonságából a határmezsgyék felfedezéséig címmel. A levezető elnök, Turi Attila építész, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Ferencz István építész-tervezőművészt, az MMA rendes tagját, hogy tartsa meg laudációját. Az elnökség képviselője Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára volt.
A Pesti Vigadóban 2021. június 21-én megtartotta székfoglaló előadását Vadász Bence építész Építészeti kóborlások – Családi inspirációk biztonságából a határmezsgyék felfedezéséig címmel. A levezető elnök, Turi Attila építész, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Ferencz István építész-tervezőművészt, az MMA rendes tagját, hogy tartsa meg laudációját. Az elnökség képviselője Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára volt.
Ferencz István méltatását azzal kezdte, hogy Vadász Bencét az építészszakmában mindenki ismeri. Hiszen négygenerációs építészcsalád tagja ő, akit régen még a „kis Vadász" néven illettek. Ma már azonban – méltán – a „kis" jelző kikopott a neve mellől. Ferencz István kiemelte annak a családi légkörnek a fontosságát, amelyben Vadász Bence érdeklődése már egészen korán az építészet felé fordulhatott. Ahol nemcsak a szakmát ismerő férfiak, de a férfiakat támogató asszonyok is jelentős szerepet játszottak abban, hogy Vadász Bence is építész lehessen. Minden alkotó ember a magyar kultúrában képolvasó ember – folytatta Ferencz István – így Vadász Bence is az, aki képes a hagyományt továbbvinni és ismeri azt a derűt, amellyel minden nehézséget le lehet küzdeni.
Vadász Bence székfoglaló beszédének első részében arról a családi örökségről beszélt, amelyre Ferencz István is utalt. Felidézte nagyapja, vagyis az 1910-ben született Vadász Mihály alakját, aki a „szelíd Bauhaus" képviselőjeként alkotott. Ő belenőtt a Bauhaus stílusba. A környezet inspirálta, a hely szelleme sokszor fontosabb volt számára, mint maga a rendezői elv. Vadász Bence beszélt nagyapja rajzairól, kollázsairól, amelyek a pályája indulásakor szintén mélyen hatottak rá. Nem véletlen, hogy első terveit, amiket unokaöcsével, Vadász Balázzsal terveztek, a nagyapja inspirálta. Az első igazi, tudatos főhajtás a nagyapa munkássága előtt a Margit Ház és a Láng Sportcsarnok volt.
Az akadémikus elmondta, hogy számos további munkáin (Fecskeház, Budakeszi Bölcsőde) a nagyapja hatása után megjelent apjának stíluskorlátokat ledöntő hatása is, akinek építészete merőben más volt, mint a nagyapjáé.
Apja, Vadász György minden munkája más. Az épületek képét, mint például a Gellérthegyi Víztározó) az aktuális pillanat, hangulat és környezet határozta meg. Apja azt sugallta ezzel, hogy minden térbeli kérdésre adható személyes és kifejezetten egyedi válasz, és ha az érzelemmel teli, valamint van köze a valósághoz, akkor az üzenet is egyben. Az építésznek nem kell korlátok közé szorítania magát. Vadász Bence ezt a szemléletet kapta örökségül az édesapjától, dinamikus rajzai is ezt tükrözik. Az ő építészetének megértése során hagyta hátra a Bauhaus stílust. Azonban a családi hatás mellett más elődök, a szerves építészet képviselői (Antoni Gaudí, Luis Barragán, Álvaro Siza Vieira, Marcio Kogan) is inspirálták. Ahogyan fogalmazott: „kóborlások voltak ezek a határmezsgyéken".
Székfoglaló előadásának csúcsaként a két legmonumentálisabb munkáját – a Meininger Szállót és a Szabad György Irodaházat – mutatta be. Vadász Bence előadását a stíluskorlátok átlépésére hozott példákkal zárta, valamint versesköteteiről is beszélt.
Az elnökség képviseletében dr. Kucsera Tamás Gergely művészeti szakíró, filozófus, eszmetörténész, az MMA főtitkára zárásként nem csupán építészként méltatta Vadász Bencét, hanem olyan emberként is, akinek fontos az ősök tisztelete és a családi örökség. Majd kiemelte a már említett, Budakeszin épült bölcsődét és üdvözölte a városvezetést, amely figyelmet fordít arra, hogy a legkisebbek méltó és szép épített környezetben tegyék meg életük első lépéseit.
Az ünnepélyes alkalmat Vadász György szeretetteljes szavai zárták, aki kiemelte, hogy az életben a haza és a szerelem a legfontosabb a számára. Ez utóbbihoz hozzátartozik a hivatás szenvedélyes szeretete is. Majd hozzátette, örül annak, hogy fia munkásságának is ezek az alappillérei.
Vadász Bence építész
1964. október 22.
Szentendrén él
Az MMA levelező tagja (2019–)
Építőművészeti Tagozat
Díjak: Diplomadíj (1989); Év Szép Háza (1995); Pest Megyei Építészeti Nívódíj (1998, 1999; 2002, 2006, 2007, 2008, 2011); FIABCI Ingatlanfejlesztési Nívódíj (2001, 2008); Pro Architectura díj (2001); Wienerberger – Családi ház kategória (2002); Ybl-díj (2004)
Vadász Bence székfoglaló beszédének első részében arról a családi örökségről beszélt, amelyre Ferencz István is utalt. Felidézte nagyapja, vagyis az 1910-ben született Vadász Mihály alakját, aki a „szelíd Bauhaus" képviselőjeként alkotott. Ő belenőtt a Bauhaus stílusba. A környezet inspirálta, a hely szelleme sokszor fontosabb volt számára, mint maga a rendezői elv. Vadász Bence beszélt nagyapja rajzairól, kollázsairól, amelyek a pályája indulásakor szintén mélyen hatottak rá. Nem véletlen, hogy első terveit, amiket unokaöcsével, Vadász Balázzsal terveztek, a nagyapja inspirálta. Az első igazi, tudatos főhajtás a nagyapa munkássága előtt a Margit Ház és a Láng Sportcsarnok volt.
Az akadémikus elmondta, hogy számos további munkáin (Fecskeház, Budakeszi Bölcsőde) a nagyapja hatása után megjelent apjának stíluskorlátokat ledöntő hatása is, akinek építészete merőben más volt, mint a nagyapjáé.
Apja, Vadász György minden munkája más. Az épületek képét, mint például a Gellérthegyi Víztározó) az aktuális pillanat, hangulat és környezet határozta meg. Apja azt sugallta ezzel, hogy minden térbeli kérdésre adható személyes és kifejezetten egyedi válasz, és ha az érzelemmel teli, valamint van köze a valósághoz, akkor az üzenet is egyben. Az építésznek nem kell korlátok közé szorítania magát. Vadász Bence ezt a szemléletet kapta örökségül az édesapjától, dinamikus rajzai is ezt tükrözik. Az ő építészetének megértése során hagyta hátra a Bauhaus stílust. Azonban a családi hatás mellett más elődök, a szerves építészet képviselői (Antoni Gaudí, Luis Barragán, Álvaro Siza Vieira, Marcio Kogan) is inspirálták. Ahogyan fogalmazott: „kóborlások voltak ezek a határmezsgyéken".
Székfoglaló előadásának csúcsaként a két legmonumentálisabb munkáját – a Meininger Szállót és a Szabad György Irodaházat – mutatta be. Vadász Bence előadását a stíluskorlátok átlépésére hozott példákkal zárta, valamint versesköteteiről is beszélt.
Az elnökség képviseletében dr. Kucsera Tamás Gergely művészeti szakíró, filozófus, eszmetörténész, az MMA főtitkára zárásként nem csupán építészként méltatta Vadász Bencét, hanem olyan emberként is, akinek fontos az ősök tisztelete és a családi örökség. Majd kiemelte a már említett, Budakeszin épült bölcsődét és üdvözölte a városvezetést, amely figyelmet fordít arra, hogy a legkisebbek méltó és szép épített környezetben tegyék meg életük első lépéseit.
Az ünnepélyes alkalmat Vadász György szeretetteljes szavai zárták, aki kiemelte, hogy az életben a haza és a szerelem a legfontosabb a számára. Ez utóbbihoz hozzátartozik a hivatás szenvedélyes szeretete is. Majd hozzátette, örül annak, hogy fia munkásságának is ezek az alappillérei.
Vadász Bence építész
1964. október 22.
Szentendrén él
Az MMA levelező tagja (2019–)
Építőművészeti Tagozat
Díjak: Diplomadíj (1989); Év Szép Háza (1995); Pest Megyei Építészeti Nívódíj (1998, 1999; 2002, 2006, 2007, 2008, 2011); FIABCI Ingatlanfejlesztési Nívódíj (2001, 2008); Pro Architectura díj (2001); Wienerberger – Családi ház kategória (2002); Ybl-díj (2004)
June 21, 2021 | ferencz istván , turi attila , akadémiai székfoglaló , kucsera tamás gergely , vadász bence
