Szeretni kell a szerepet
Reviczky Gábor köszöntése a Makovecz-szalonban
Barátai, tisztelői, akadémikustársai köszöntötték április 10-én a Jászai Mari- és Nemzet Művésze díjas alkotót, az ünnepeltnek személyesen gratulált Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Barátai, tisztelői, akadémikustársai köszöntötték április 10-én a Jászai Mari- és Nemzet Művésze díjas alkotót, az ünnepeltnek személyesen gratulált Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az est háziasszonya, Szepesi Judit összefoglalta az életút legfontosabb állomásait, majd ezt követően a Szerelmes földrajz sorozat Reviczky Gáborról készített portréfilmjét (2016, rend.: Dala István) láthatta a közönség. A felvételek Ráckevén, a művész lakhelyén és mindennapjainak legkedvesebb, legjellemzőbb helyszínein készültek. A színházi történetek és a családi élet bemutatása mellett természetesen nem maradhattak ki a horgászélmények, horgászpillanatok sem.

Ezután Eperjes Károly színművész, az MMA rendes tagja személyes hangú laudációjában elevenítette fel ismeretségük kezdetét, a Taub János rendezte Vihar című előadást, és említett meg néhány, sajnálatosan kevés számú, de annál jelentősebb színházi produkciót, melyben az elsősorban komikusként számontartott Revicky mélyebb, sokszínűbb, drámaibb karakterekben is remekelhetett.

A vetítést követően Nagy Viktor, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője beszélgetett a Kossuth-díjas színművésszel. A dialógus keretében további, jobban, vagy kevésbé ismert színházi legenda elevenedett fel vagy került pontosításra. (Kiderült többek közt, hogy az évtizedekkel ezelőtti késés miatt elmaradt Platonovért sokkal inkább a hiányos színházi adminisztráció, mint a művész okolható.)
Nagy Viktor arról annak titkáról is faggatta az ünnepeltet, hogyan tud ennyi féle téma, szerep iránt lelkesültséget ébreszteni hallgatóságában. Ebből akkor kapott ízelítőt a közönség, amikor az esten egy bizonyos autómárka széria-jellegzetességeiben merültünk el, de Nagy Viktor szerint ugyanilyen hitelesen beszél Reviczky erdőjárásról, horgászatról, vagy színházi feladatokról. Ennek kapcsán szóba került az egyik videómegosztón többtízezer kattintást számláló Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének interpretációja is, de a „titokkal" kapcsolatban a művész magyarázata hallatlan egyszerű volt: szeretni kell azt a témát, szerepet, verset, amiről éppen az a feladat szól. Revicky a konkrét verssel kapcsolatban felidézte, a tanulás során igyekezett minél tökéletesebben magáévá tenni a költőnek vers által közvetített lelkiállapotát. A köztévé Vers mindenkinek című sorozatával kapcsolatban hangot adott annak a véleménynek, miszerint ha a színészekre bízták volna a versválasztást, sokkal hitelesebb előadások jöttek volna létre. E gondolat mentén haladva arra a következtetésre jutott, abban a színházban hisz, ahol a színész örömmel vesz részt a munkában, aminek nagyon fontos része lehetne a társulati (nem pedig rendezői, igazgatói) darabválasztás. Ennek jelentőségét jól érzékelteti Reviczky Gábor alábbi kijelentése:
„Fontos, hogy a színész örömöt érezzen, különben nem lesz belőle egyéniség."
Ezután Eperjes Károly színművész, az MMA rendes tagja személyes hangú laudációjában elevenítette fel ismeretségük kezdetét, a Taub János rendezte Vihar című előadást, és említett meg néhány, sajnálatosan kevés számú, de annál jelentősebb színházi produkciót, melyben az elsősorban komikusként számontartott Revicky mélyebb, sokszínűbb, drámaibb karakterekben is remekelhetett.
A vetítést követően Nagy Viktor, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője beszélgetett a Kossuth-díjas színművésszel. A dialógus keretében további, jobban, vagy kevésbé ismert színházi legenda elevenedett fel vagy került pontosításra. (Kiderült többek közt, hogy az évtizedekkel ezelőtti késés miatt elmaradt Platonovért sokkal inkább a hiányos színházi adminisztráció, mint a művész okolható.)
Nagy Viktor arról annak titkáról is faggatta az ünnepeltet, hogyan tud ennyi féle téma, szerep iránt lelkesültséget ébreszteni hallgatóságában. Ebből akkor kapott ízelítőt a közönség, amikor az esten egy bizonyos autómárka széria-jellegzetességeiben merültünk el, de Nagy Viktor szerint ugyanilyen hitelesen beszél Reviczky erdőjárásról, horgászatról, vagy színházi feladatokról. Ennek kapcsán szóba került az egyik videómegosztón többtízezer kattintást számláló Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének interpretációja is, de a „titokkal" kapcsolatban a művész magyarázata hallatlan egyszerű volt: szeretni kell azt a témát, szerepet, verset, amiről éppen az a feladat szól. Revicky a konkrét verssel kapcsolatban felidézte, a tanulás során igyekezett minél tökéletesebben magáévá tenni a költőnek vers által közvetített lelkiállapotát. A köztévé Vers mindenkinek című sorozatával kapcsolatban hangot adott annak a véleménynek, miszerint ha a színészekre bízták volna a versválasztást, sokkal hitelesebb előadások jöttek volna létre. E gondolat mentén haladva arra a következtetésre jutott, abban a színházban hisz, ahol a színész örömmel vesz részt a munkában, aminek nagyon fontos része lehetne a társulati (nem pedig rendezői, igazgatói) darabválasztás. Ennek jelentőségét jól érzékelteti Reviczky Gábor alábbi kijelentése:
„Fontos, hogy a színész örömöt érezzen, különben nem lesz belőle egyéniség."