Farkas Panna és Karmó Zoltán
Farkas Panna kapta idén a Samu Géza-díjat
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Makovecz Imre utcai szalonjában hagyományosan évadzáró ünnepség keretében adták át a Samu Géza-díjat és a Postumus Honoris Causa emléklapot június 26-án. A Samu Géza-díjat Farkas Panna, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékének végzős hallgatója érdemelte ki. A Postumus Honoris Causa emléklapot Pallai Márta, Samu Géza szobrászművész özvegye vette át.
Az ünnepségen köszöntőt mondott Turi Attila Kossuth-díjas építész, az MMA elnöke. Megjelent mások mellett Richly Gábor főtitkár és Kucsera Tamás Gergely eszmetörténész, a köztestület első főtitkára, az MMA rendes tagja.
„Makovecz Imre egyik írásának kezdő gondolata jutott eszembe erre az alaklomra: a látóhatár kitágul, kiszélesedik – kezdte köszöntőjét Turi Attila. – Ez a díj kitágítja a látóhatárt. Megemeli az állat, egyenesíti a gerincet, mert nem vesszük észre, de beléptünk a nemzeti szellem panteonjába, ahol legendák vannak, ilyen Samu Géza is. A legendákból mítosz keletkezik, ami minden közösségnek az alapja, így a mi akadémiánké is. Egy megfogalmazhatatlan, kimondhatatlan csak érezhető mítosz. Teremtésmítosz. A Postumus Honoris Causa elismerés lényege ennek a látóhatárnak a kiszélesítése. Egy olyan időfolyamba való belelépés, amely messzebb vezet, mint akadémiánk hivatalos születése, sorsokat köt össze és mutat egy távoli jövőbe is. Egy ívet húz, amelynek adott pontján most itt állunk és az a dolgunk, hogy átadjuk a díjat Samu Géza özvegyének, Pallai Mártának."
Gálhidy Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, az MMA levelező tagja, a Samu Géza-díj Alapítvány kurátora beszédében emlékeztetett arra, hogy
„Samu Géza szobrászati örökségének megjelenítése egyre fontosabbá válik akkor, amikor a technooptimista világ megállíthatatlanul ontja magából ennek a szobrászatnak a tárgyi és tárgyi kultúrának az ellentétét. Az a hajtóerő, amivel Samu Géza rövid élete során a magyar szobrászat egyik legegyedibb életművét létrehozta, a paraszti kultúrában megőrzött tudásból jött, és egy markáns közép-európai szemléletmód korszenvedélyeken felülemelkedő, időfelettiséget megcélzó életművévé vált.
Ez a természetes anyagokkal dolgozó és nem valamilyen romantizált környezettudatosságból fakadó szemlélet alapvetően nem egy teoretikus alapállás leképzése, hanem egy a természet kézre eső anyagaival megelégedő ember normális, azaz természetes viszonya a környezetéhez."
Karmó Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Samu Géza-díj Alapítvány elnöke emlékeztetett az elismerés két évtizedes múltjára és felidézte a kezdeményező szobrászművész Kő Pál alakját is, majd Gálhidy Péter laudálta Farkas Pannát.
Elmondta, hogy az immáron Samu Géza díjas Farkas Panna a tulajdonosa az idei év legsikeresebb szobrász diplomájának és elismerték a szobrász tanszék Vígh Tamás-díjával is.
Farkas Panna anyasága miatt hosszabbra nyúlt tanulmányi időszaka kezdetén és a végén is az installáció és a szobor műfaja között lebegtetett kifejezésformát talált magának. „Az egyetemi évei alatt szinte végig a természetes anyagok használatával, azok térbeli helyzetének a szabadban és a kiállítótérben, vagy esetenként köztes térben, mint a Tihanyi Művésztelep juhhodájának ablaknyílásában keresi a szobor, a természet és ezzel összefüggésben a saját helyét a világban – emlékeztetett Gálhidy Péter. – Szintén szobrász férjével, Farkas Luciánnal, életmódjukkal is egy természetközeli formát keresnek. Ez a hamvasi szó – gondolat – tett hármas egységébe vetett híd magukat a műveket is hitelesebbé tudják tenni."
Mint elmondta Farkas Panna elsősorban a kisplasztika és az installáció műfajában végzett anyag és formakísérleteket. „Ezeknek a kereséseknek kitűnő realizációiban legtöbbször különböző természetes anyagok kombinációival találkozhatunk – mondta el Gálhidy Péter. – A nádszál, a nádbuga, a rozs, vagy a már összetettebb folyamatokon átment anyagok, mint a nemez, juta, merített papír, leginkább fa elemekkel találkoznak a mesterséges és természetes formák formai egységében. Ezeknek az egyetemi évek alatt következetesen egymásból építkező szobroknak, installációknak, például a szegmens, pirula betekintés címűeknek egy nagyon fontos összegző műve lett a P'amende című diploma."
Gálhidy Péter hozzátette, hogy Farkas Panna édesanyaként életének abban a szakaszában hozta és hozza létre műveit, amikor az áldott állapot kifejezés belső megélése nem szorul külső megerősítésre.
A díjátadón Kubik Anna elmondta Gyurkovics Tibor Nemzet című versét. Fellépett még Erdős Róbert operaénekes és Nagy Márta zongoraművész.
B. L.
„Makovecz Imre egyik írásának kezdő gondolata jutott eszembe erre az alaklomra: a látóhatár kitágul, kiszélesedik – kezdte köszöntőjét Turi Attila. – Ez a díj kitágítja a látóhatárt. Megemeli az állat, egyenesíti a gerincet, mert nem vesszük észre, de beléptünk a nemzeti szellem panteonjába, ahol legendák vannak, ilyen Samu Géza is. A legendákból mítosz keletkezik, ami minden közösségnek az alapja, így a mi akadémiánké is. Egy megfogalmazhatatlan, kimondhatatlan csak érezhető mítosz. Teremtésmítosz. A Postumus Honoris Causa elismerés lényege ennek a látóhatárnak a kiszélesítése. Egy olyan időfolyamba való belelépés, amely messzebb vezet, mint akadémiánk hivatalos születése, sorsokat köt össze és mutat egy távoli jövőbe is. Egy ívet húz, amelynek adott pontján most itt állunk és az a dolgunk, hogy átadjuk a díjat Samu Géza özvegyének, Pallai Mártának."
Gálhidy Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, az MMA levelező tagja, a Samu Géza-díj Alapítvány kurátora beszédében emlékeztetett arra, hogy
„Samu Géza szobrászati örökségének megjelenítése egyre fontosabbá válik akkor, amikor a technooptimista világ megállíthatatlanul ontja magából ennek a szobrászatnak a tárgyi és tárgyi kultúrának az ellentétét. Az a hajtóerő, amivel Samu Géza rövid élete során a magyar szobrászat egyik legegyedibb életművét létrehozta, a paraszti kultúrában megőrzött tudásból jött, és egy markáns közép-európai szemléletmód korszenvedélyeken felülemelkedő, időfelettiséget megcélzó életművévé vált.
Ez a természetes anyagokkal dolgozó és nem valamilyen romantizált környezettudatosságból fakadó szemlélet alapvetően nem egy teoretikus alapállás leképzése, hanem egy a természet kézre eső anyagaival megelégedő ember normális, azaz természetes viszonya a környezetéhez."
Karmó Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Samu Géza-díj Alapítvány elnöke emlékeztetett az elismerés két évtizedes múltjára és felidézte a kezdeményező szobrászművész Kő Pál alakját is, majd Gálhidy Péter laudálta Farkas Pannát.
Elmondta, hogy az immáron Samu Géza díjas Farkas Panna a tulajdonosa az idei év legsikeresebb szobrász diplomájának és elismerték a szobrász tanszék Vígh Tamás-díjával is.
Farkas Panna anyasága miatt hosszabbra nyúlt tanulmányi időszaka kezdetén és a végén is az installáció és a szobor műfaja között lebegtetett kifejezésformát talált magának. „Az egyetemi évei alatt szinte végig a természetes anyagok használatával, azok térbeli helyzetének a szabadban és a kiállítótérben, vagy esetenként köztes térben, mint a Tihanyi Művésztelep juhhodájának ablaknyílásában keresi a szobor, a természet és ezzel összefüggésben a saját helyét a világban – emlékeztetett Gálhidy Péter. – Szintén szobrász férjével, Farkas Luciánnal, életmódjukkal is egy természetközeli formát keresnek. Ez a hamvasi szó – gondolat – tett hármas egységébe vetett híd magukat a műveket is hitelesebbé tudják tenni."
Mint elmondta Farkas Panna elsősorban a kisplasztika és az installáció műfajában végzett anyag és formakísérleteket. „Ezeknek a kereséseknek kitűnő realizációiban legtöbbször különböző természetes anyagok kombinációival találkozhatunk – mondta el Gálhidy Péter. – A nádszál, a nádbuga, a rozs, vagy a már összetettebb folyamatokon átment anyagok, mint a nemez, juta, merített papír, leginkább fa elemekkel találkoznak a mesterséges és természetes formák formai egységében. Ezeknek az egyetemi évek alatt következetesen egymásból építkező szobroknak, installációknak, például a szegmens, pirula betekintés címűeknek egy nagyon fontos összegző műve lett a P'amende című diploma."
Gálhidy Péter hozzátette, hogy Farkas Panna édesanyaként életének abban a szakaszában hozta és hozza létre műveit, amikor az áldott állapot kifejezés belső megélése nem szorul külső megerősítésre.
A díjátadón Kubik Anna elmondta Gyurkovics Tibor Nemzet című versét. Fellépett még Erdős Róbert operaénekes és Nagy Márta zongoraművész.
B. L.
2024. június 26. | turi attila , samu géza-díj , kubik anna , gálhidy péter , postumus honoris causa , farkas panna
