A kiválasztott webtartalom nem létezik.
Műemlékvédelmi konferencia Bögözön
A bögözi református műemlék templom komplex restaurálási programja keretében szombatra, november 16-ára szervezte meg Bögözben az Új Ezredév Alapítvány a III. Épített örökségünk védelme a Kárpát-medencében elnevezésű találkozót és konferenciát.
Az alapítvány által évente, a bögözi református műemlék templom helyreállításának minden fontosabb elvégzett szakasza után megszervezett konferenciák idei kiadásán Kovács Örs Levente alapítványi elnök és Benczédi Sándor műemlékvédelmi szakértő, a bögözi program tervfőnöke ismertették a helyreállítási munkálatok jelenlegi stádiumát, amit személyesen is megszemlélhettek a résztvevők.
Idén folytatódott a templom komplex helyreállítása, köszönhetően a volt kulturális miniszter, Kelemen Hunor döntésének, amelynek értelmében az építészeti kivitelezésre megítélt hátralévő támogatásból a munkálatok körülbelül 80 százalékát sikerült elvégezni, és decemberre tervezik ezen munkálatok átadását is. 2013-ban több területről is érkeztek támogatások a program folytatásához – mások mellett a Magyar Művészeti Akadémiától is –, s ezek révén elkezdődhettek a műemlék templom kő- és farestaurálási, falképkutatási és belsőrégészeti munkálatai. Így sikerült elvégezni a szentély régészeti kutatását, valamint folytatni a falkutatást, és az ennek eredményeként előkerült falfeliratok, külső freskótöredékek és a két román kori ablak helyreállítását. Folyamatban vannak ugyanakkor a festett faberendezés részleges restaurálási munkálatai is, de mivel ezek nagymértékben függnek a többi kivitelezési és restaurálási munkálattól, a munkálatok ezen részének tervezett határideje 2014 márciusa.
A konferencia felkért előadói között, a határon túli épített örökség védelmét és helyreállítását szolgáló magyarországi állami támogatásokról értekező meghívottak – köztük dr. Kucsera Tamás MMA-főtitkár –, valamint a bögözi munkálatokat ismerő szakértők és restaurátorok, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerepeltek.
Az Új Ezredév Alapítvány tájékoztatója itt olvasható.
Idén folytatódott a templom komplex helyreállítása, köszönhetően a volt kulturális miniszter, Kelemen Hunor döntésének, amelynek értelmében az építészeti kivitelezésre megítélt hátralévő támogatásból a munkálatok körülbelül 80 százalékát sikerült elvégezni, és decemberre tervezik ezen munkálatok átadását is. 2013-ban több területről is érkeztek támogatások a program folytatásához – mások mellett a Magyar Művészeti Akadémiától is –, s ezek révén elkezdődhettek a műemlék templom kő- és farestaurálási, falképkutatási és belsőrégészeti munkálatai. Így sikerült elvégezni a szentély régészeti kutatását, valamint folytatni a falkutatást, és az ennek eredményeként előkerült falfeliratok, külső freskótöredékek és a két román kori ablak helyreállítását. Folyamatban vannak ugyanakkor a festett faberendezés részleges restaurálási munkálatai is, de mivel ezek nagymértékben függnek a többi kivitelezési és restaurálási munkálattól, a munkálatok ezen részének tervezett határideje 2014 márciusa.
A konferencia felkért előadói között, a határon túli épített örökség védelmét és helyreállítását szolgáló magyarországi állami támogatásokról értekező meghívottak – köztük dr. Kucsera Tamás MMA-főtitkár –, valamint a bögözi munkálatokat ismerő szakértők és restaurátorok, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerepeltek.
Az Új Ezredév Alapítvány tájékoztatója itt olvasható.
Bögöz – református templom Az egykori Udvarhelyszék egyik legszebb középkori egyházépítészeti emléke, a templomot alacsony kőkerítés övezi, délről és északról nyíló bejáratokkal. A 12. században épült, a 15. században több átalakítást ért meg. Kőből és téglából építették, eredetileg római katolikus templom volt. A műemléktemplom külön értékei: a 13–14. századi falképek, a kazettás mennyezet és a rovásírásos emlék. A székelyföldi falfestmények zöme a későromán stílus jegyeit hordozza, a legutóbbi helyreállítás során került elő a gótikus szentélyben a 13. századi félköríves falrész. Ez alátámasztja a hajó koraiságát is, amelynek északi és nyugati falán a korai, 14. századi falfestmények ma is láthatók.
A 15. században a templom belül is, kívül is gótikus stílusban épült át, gótikus szentélyt építettek és magasították a hajó, valamint a torony falait. A hajó deszkamennyezetét gótikus hálóboltozat váltotta fel, később pedig kazettás mennyezet, amelynek festéséről egy 1724-ből származó felirat tanúskodik.
A 16. században a protestánsok vették át a templomot, freskóit bemeszelték. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. A szakirodalom e freskókat a Szent László-legenda legkorábbi megörökítéseként tartja számon. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó ítélet képsorában.
A hajó belső nyugati falát középen a vastag toronytest beugrása szakítja meg, ezen a falon a Szent László-legenda falképsorának kezdőjelenetét láthatjuk.
A hajó északi falának teljes hosszát, nyugatról kelet felé haladva, három falképsor tölti ki: a felső sávban késő gótikus gyámkövekkel és boltfiókokkal megrongált Szent László-legenda, alatta Antiochiai Szent Margit legendájának jelenetei, legalul az Utolsó ítélet és néhány ehhez tartozó ábrázolás.
2013. november 16.
